Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...illetve a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes, 2020. június 30-áig egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a következő kifizetéskor levonhatja. (Munkaviszony esetében a levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] ...20-ig – levonja vagy visszafizeti.A munkabérből havonta levont adóhátralék nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha az adóhátralék ilyen módon az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem után akkor is köteles az érintett személy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot megfizetni, ha az a GYES melletti munkavégzésből származik. A Tbj-tv. 50. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Fizetési könnyítés engedélyezése

Kérdés: Kérheti-e egy nehéz anyagi helyzetbe került kft. a köztehertartozás egy részének elengedését az APEH-től?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésikötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehetmérsékelni a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás, valamint a tagdíjtartozásután felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése

Kérdés: Milyen módon változott meg 2007-től a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és -befizetés rendszere?
Részlet a válaszából: […] ...decentralizált magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és-befizetés rendszerét 2007. január 1-jétől felváltotta egy központosítotttagdíjbevallási és -befizetési rendszer.A foglalkoztatók 2006. december 31-éig külön-különteljesítették a tagdíjbevallási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-ja

Kérdés: A teljes bevétel, vagy csak az egymillió forint feletti rész után kell megfizetni a négyszázalékos mértékű eho-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...az egymillió forintot. Ezért a kifizetőnek már atárgyévi első kifizetéskor le kell vonnia az egészségügyi hozzájárulást abérleti díjból, ha az a tárgyévben – figyelembe véve a többi kifizetőtől vagymagánszemélyektől származó bérleti díjak összegét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...pl. ki jogosult utasítás adására, igénybe vehető-e másszemély teljesítése a munkavégzés során vagy sem, mikor kerül sor a díjazásravagy bérfizetésre; – a tényleges munkavégzés jellege, pl. ki határozza meg amunkavégzésre fordítandó időt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Méltányosság

Kérdés: Hogyan kérheti egy cég tartozásának méltányosságból történő elengedését?
Részlet a válaszából: […] ...engedélyezése ebben az esetben kizárólag kérelemre történhet.A kérelem előterjesztésére jogosult az adózó [értve ezalatta magán-nyugdíjpénztári tagdíj (illetve annak szankciói) tekintetében amunkáltatót], az Art. 35. § (2) bekezdése szerinti adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...pl. ki jogosult utasítás adására, igénybe vehető-e másszemély teljesítése a munkavégzés során vagy sem,– mikor kerül sor a díjazásra vagy bérfizetésre, – a tényleges munkavégzés jellege (ki határozza meg amunkavégzésre fordítandó időt, a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.
1
2