Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell megállapítania és levonnia....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Belföldi kirendelés

Kérdés: Melyik cég köteles teljesíteni a munkavállaló bérfizetésével, illetve járulékbevallásával kapcsolatos kötelezettségeket belföldi kirendelés esetén? Be kell jelenteni a NAV-nak a kirendelést? Mi a teendője a kirendelő cégnek és a foglalkoztató cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...egyetemlegesen felelnek [Mt. 166. § (3) bek., Ptk. 337-338. §].A kirendelő munkáltató a munkaerő átengedéséért külön díjazást nem kérhet, mivel erre csak a munka­erő-kölcsönzési tevékenység végzésére felhatalmazott kölcsönbeadók jogosultak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyihozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonásikötelezettség, a munkavállalót pedig nyugdíjjárulék- (tagdíj-),egészségbiztosítási- és munkaerőpiacijárulék-fizetési,egészségügyihozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...fizeti meg. A főfoglalkozásúnak minősülő egyéni vállalkozó atársadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni a nyugdíjjárulékot(legfeljebb a járulékfizetési felső határ összegéig), valamint – hamagánnyugdíjpénztár tagja – a tagdíjat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyánakkezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a hetimunkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén pedig a pénztárnevét, azonosítóját. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben nyilván kiegészítő tevékenységet folytatónak nemminősülő (tehát nem nyugdíjas), többes jogviszonyban nem álló, és nappalirendszerű képzésben részt nem vevő egyéni vállalkozóról van szó. A Tbj-tv. 29. §-a értelmében a fenti körbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...kisebb – járulékalapot képezőjövedelmet is kell feltüntetni? Egy havi 80 000 forintos (személyesközreműködés ellenében kifizetett) díjazás nem vet fel problémát, ha abevallásban ez az összeg szerepel, nyilván ez után kell járulékot fizetni (bárkevesebb,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Nyugdíjas munkavállaló járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg [Tbj-tv. 20. § (2)bekezdése]. Ebből a szabályból következően a nyugdíjas munkavállalójárulékalapjának az 5300 forint/nap jövedelem adott bevallási időszakra(hónapra) összesített összegét kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kellmegfizetnie [Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése]. A foglalkoztatott nyugdíjjárulékot(tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni, melyek alapjaazonos a 20. § (1)-(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.