11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
Kérdés:
Munkaviszonynak számít az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egy friss diplomás munkavállaló esetében, aki pályakezdőként szeretne elhelyezkedni? Az érintett állami ösztöndíjasként köteles minimum 867 napot munkaviszonyban eltölteni, a munkáltatója viszont ösztöndíjas foglalkoztatás keretében kívánja alkalmazni. Megfelel az előírásoknak ez a foglalkoztatási forma?
2. cikk / 11 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
3. cikk / 11 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
4. cikk / 11 Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók juttatásai
Kérdés: Jogosultak valamilyen juttatásra azok a gépkocsivezetők, akik egy Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézménynél dolgoznak készenléti jellegű munkakörben, és munkaszüneti napon a munkahelyükön készenlétben voltak, illetve néhányan belföldi kiküldetés miatt 500 forint napidíjban részesültek? Helyesen járt el a munkáltató, ha a munkaszüneti napi készenlét miatt pihenőnapot biztosított a munkavállalók részére? Jogosult valamilyen pluszjuttatásra a hétvégén készenlétet teljesítő gépkocsivezető?
5. cikk / 11 Túlvett szabadság
Kérdés: Továbbra is igaz, hogy a munkáltató nem vonhatja le a túlvett szabadságra járó bért abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor kiderül, hogy több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járt volna? Használható ebben az esetben az Mt. 121. §-ának (1) bekezdése, 95. §-ának (5) bekezdése, 155. §-ának (4) bekezdése, 156. §-ának (2) és (4) bekezdései, valamint a 161. §-ának (2) bekezdése?
6. cikk / 11 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája
Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
7. cikk / 11 Portaszolgálatos munkavállaló jövedelme
Kérdés: Megilleti-e munkabér azt a portaszolgálatos munkavállalót, aki munkabeosztása alapján 12 órát dolgozik egy fizetett ünnepen? Elrendelhető-e túlóra ugyanezen dolgozónak fizetett ünnepnapon?
8. cikk / 11 Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói
Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
9. cikk / 11 Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
10. cikk / 11 Apának járó pótszabadság
Kérdés: Évközi belépők esetében időarányosan kell-e kiadni az apának járó szülési pótszabadságot és gyermeknevelési pótszabadságot?
