GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...nagy hangsúlyt helyez a munkavállalók védelmére, a közterheket megállapító törvények (Szja-tv., társadalombiztosítási és nyugdíjtörvények stb.) pedig szintén követik ezt az elvet.Megjegyezzük, hogy – ha a törvény esetleg engedné is a kisadózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

1953-ban született férfi nyugellátása

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két 1953-ban született férfi munkavállaló, aki 44, illetve 42 év szolgálati idővel rendelkezik? Milyen nyomtatványon kell elindítani az ellátások igénylését?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az 1953-ban született személy legkorábban a 63. életéve betöltésekor szerezhet jogosultságot teljes összegű öregségi nyugdíjra, ha addig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerez, és azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Foglalkoztatás munkaszüneti napon

Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.
Részlet a válaszából: […] ...foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a munkaszüneti napon amunkaidő-beosztás alapján munkát végzőa) havidíjas munkavállalót – a havi munkabérén felül – amunkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére,b) teljesítménybérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája

Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
Részlet a válaszából: […] ...hónapban 168 órás havimunkaidőkeretben dolgozott, amely hónapban a ledolgozott munkaórák száma 180volt. Az érintett munkavállaló havidíjas (havibéres).A rendelkezésre álló adatok hiányában egyértelműen nemállapítható meg, hogy az érintett munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Egyéni járulék visszafizetése

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha csak 2006 novemberében szerzett tudomást arról, hogy egyik dolgozója 2005. december 18-ától nyugdíjas lett, ezért addig teljes munkaidős dolgozóként számfejtette a munkabérét? Milyen közterheket kell visszafizetni, mikor és meddig?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjas 2006. augusztus 31-éig egyéni járulékfizetésére egyáltalán nem volt kötelezett, míg a jelzett időpontot követőidőszakra járó juttatását már 4 százalék természetbeni egészségbiztosításijárulék terheli.Az érintettől levont járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Kötelezően előírt ügyelet díjazása

Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
Részlet a válaszából: […] ...ideje alatt bármikorelrendelheti a rendkívüli munkavégzést, ezért a munkavállaló köteles munkáraképes állapotban lenni. A készenléti díjra, ügyeleti díjra vonatkozó előírásokat azMt. 148. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség teljesítése. A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak járó díjat esedékességekor nem fizette meg.A munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...igazolja;b) üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban vagy baleseti nyugdíjban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékű munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.