19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
2. cikk / 19 Biztosítás GYES-en lévő kismama külföldi tartózkodása alatt
Kérdés: Szünetel a munkavállaló biztosítása abban az esetben, ha a GYES-ellátás folyósításának ideje alatt egy évre kiköltözik a gyermekével a Brüsszelben dolgozó férjéhez, és ezalatt az ellátás folyósításának felfüggesztését kéri? Az édesanya a külföldi tartózkodás során a másik tagállamban megigényelte a családi ellátást.
3. cikk / 19 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
4. cikk / 19 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
5. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz a szülési szabadság időtartamára pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra az édesanya abban az esetben, ha 2002-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, második gyermekével 2014. április 10-ig GYES-ben részesült, ezután fizetés nélküli szabadságot kért, és gyermekeivel külföldre távozott az ott dolgozó férje után, majd 2016. augusztus 1-jén ismét munkába állt, 2017. február 6-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és a harmadik gyermek születésének várható időpontjáig, 2017. június 6-ig előreláthatóan táppénzben részesül? A táppénzt a jelenlegi foglalkoztatónál működő kifizetőhely folyósítja. Külföldi tartózkodása alatt az édesanya nem dolgozott.
6. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
7. cikk / 19 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Hogyan lehet az, hogy egy 1955. július 13-án született nőnek 41 év szolgálati ideje van, de a nyugdíj-biztosítási igazgatóság által visszaigazolt jogviszonya csak 35 év? Milyen jogszabály alapján nem vettek figyelembe 3 év munkanélküli-járadékon töltött, valamint 2 év ledolgozott időt, illetve hogyan igazolható ez az időszak? Igényelhető ennek ellenére a nők kedvezményes nyugdíja a 35 év jogviszony alapján csökkentett összegben, hiszen a tényleges szolgálati idő 41 év, és a kérelmező előreláthatólag már nem tud több időt szerezni?
8. cikk / 19 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása során csökkentik a szolgálati időt a táppénzes időszakokkal, vagy az ellátás összege csökken a kieső járulékfizetés miatt?
9. cikk / 19 Nyugdíj összegének csökkentése
Kérdés: Jogszerű-e a nyugdíj csökkentéséről szóló határozat az alábbi esetben?
Az igénylő 2008. november 14-én betöltötte a 62. életévét, és nyugdíjat igényelt. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság 43 év 150 nap szolgálati időt állapított meg a részére úgy, hogy az 1989. július 1-jétől 1997. április 30-ig tartó időszakban a magyar munkáltatójánál fizetés nélküli szabadságon volt, és a szolgálati idő szerzésének érdekében a munkáltatója részére megfizetett havi 24 000 forint összeg után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, amelyet a munkáltatója továbbított a hatóságoknak. A nyugdíj megállapítása során az eredeti határozatban erre az időszakra szolgálati időt számítottak a részére, de bért nem vettek figyelembe. Az említett időszakban az igénylő külföldön is szolgálati időt szerzett, és 2011 novemberében, a 65. életéve betöltése után ennek figyelembevételével kérte a külföldi nyugdíj megállapítását. Ez meg is történt, a magyar nyugdíj összege viszont drasztikusan csökkent, mert beszámításra került a külföldi munkavégzés idején bejelentett havi 24 000 forint összegű jövedelem is.
Az igénylő 2008. november 14-én betöltötte a 62. életévét, és nyugdíjat igényelt. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság 43 év 150 nap szolgálati időt állapított meg a részére úgy, hogy az 1989. július 1-jétől 1997. április 30-ig tartó időszakban a magyar munkáltatójánál fizetés nélküli szabadságon volt, és a szolgálati idő szerzésének érdekében a munkáltatója részére megfizetett havi 24 000 forint összeg után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, amelyet a munkáltatója továbbított a hatóságoknak. A nyugdíj megállapítása során az eredeti határozatban erre az időszakra szolgálati időt számítottak a részére, de bért nem vettek figyelembe. Az említett időszakban az igénylő külföldön is szolgálati időt szerzett, és 2011 novemberében, a 65. életéve betöltése után ennek figyelembevételével kérte a külföldi nyugdíj megállapítását. Ez meg is történt, a magyar nyugdíj összege viszont drasztikusan csökkent, mert beszámításra került a külföldi munkavégzés idején bejelentett havi 24 000 forint összegű jövedelem is.
10. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadság elismerése szolgálati időként
Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíjba az öt év fizetés nélküli szabadság időtartama annak a munkavállalónak az esetében, aki 31 évig dolgozott ugyanazon a munkahelyen, és eközben vette igénybe a szabadságot?