Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról.A Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...jellegű jogviszony nyomaira lehet bukkanni.A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja alapján biztosítási kötelezettség alá esik "a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Díjazottaknak, alkotói pályázatok helyezettjeinek pénzjutalma

Kérdés: Egy társadalmi szervezet díjat alapított, amelyet minden évben odaítél, plakett és pénzjutalom formájában. Ugyanez a szervezet alkotói pályázatokat is kiír. A helyezetteket pénzjutalomban részesíti. Adó- és járulékalapot képez-e a teljes összeg, illetve az szja-számításnál az adóalapnál figyelembe vehető-e a 10 százalékos költséghányad? Hogyan alakul az eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. nem nevesíti a díjazottak pénzjutalmát, illetve az alkotói pályázatokon helyezést elérők pénzjutalmát, ezért eltérő szabály hiányában ezek egyéb, összevonandó jövedelemnek minősülnek. A bevétel teljes egészében jövedelemnek számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Vegyes jellegű juttatás közterhei

Kérdés: Az Szja-tv. 1. melléklet 7.11. pontja szerint adómentes bevétel a "... munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése". Értelmezésük szerint az idézett jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy a jogszabály csak a munkavállaló szempontjából tehermentesítette ezt a természetbeni juttatást az adófizetési kötelezettség alól, de a munkáltatónak meg kell fizetnie a természetbeni juttatás után a 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 11 százalék eho-t. Helyesen értelmeztük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat – ideértve az egyszeri, havi, forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását –, továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Jövedelempótló kártérítés közterhei

Kérdés: Egy munkavállaló – a munkáltató hibájából – 1995-ben üzemi balesetet szenvedett, és ennek következtében munkaképességét 67 százalékban elveszítette. Vállalatunk nagyobb összegű kártérítést fizetett ki egy összegben a számára, illetve megegyezés alapján, havonta – életfogytig – kifizetjük a rokkantnyugdíj és a nettó kereset közötti különbözetet, ami az Szja-tv. I. számú mellékletének 6.2. pontja alapján adókötelesnek minősül. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk van a jövedelempótló kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] Járadék formájában fizetett jövedelempótló kártérítésről van szó, amely a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemnek minősül. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Mérkőzésvezető részére kifizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e, és milyen járulékot, hozzájárulást fizetni a sportegyesületnek az egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező játékvezető részére egyszeri alkalommal kifizetett bírói díj (4500 forint/alkalom) után?
Részlet a válaszából: […] ...a mérkőzésenként 5000 forintot, de legfeljebb adóévenként 50 000 forintot meg nem haladó része.A kérdésben szereplő bírói díj egyértelműen e kategóriába tartozik.Az adóterhet nem viselő járandóság személyi jövedelemadó szempontjából egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.A felhasználói szerződés alapján személyesen munkát végző személynek az Szj-tv. védelme alá tartozó mű szerzője és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére – tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül – milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja szerint – a képzési idő tartamára – kiterjed a biztosítás. Ezzel párhuzamosan a tanulószerződésben meghatározott díj – ami 2002-ben nem lehet kevesebb a minimálbér 6 százalékánál, tehát 2002-ben havi 3000 forintnál (Szak-tv. 44. §-a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálni, hogy a dolgozó 1999-ben milyen összeg után fizette már meg az egyéni járulékot, majd megállapítani, hogy a most kapott túlóradíjból még mennyi után fizethet 3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulékot.A foglalkoztató a teljes összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
4
5