10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
2. cikk / 10 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 10 Francia állampolgár munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell tajszámot igényelni egy francia állampolgár foglalkoztatása esetén, illetve milyen engedélyeket kell beszereznie a foglalkoztatónak? Mire kell figyelni a külföldi állampolgár foglalkoztatása esetén? Másként kell eljárni abban az esetben, ha az érintett már dolgozott Magyarországon, és rendelkezik tajszámmal is?
4. cikk / 10 Többes jogviszony az Európai Unióban
Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
5. cikk / 10 Fizetés nélküli szabadság elismerése szolgálati időként
Kérdés: Mióta nem minősül szolgálati időnek a fizetés nélküli szabadság időtartama? Egy munkavállaló beadta az igényét előrehozott öregségi nyugdíjra, de ezt az időtartamot nem vették figyelembe a szolgálati idő számítása során.
6. cikk / 10 Külföldön munkát vállaló nyugdíjas kereseti korlátja
Kérdés: Beleszámít-e a minimálbér alapján meghatározott korlátba, és szüneteltetni kell-e a nyugdíját annak a 62. életévét betöltött, Magyarországon élő nyugdíjas orvosnak, aki egy EU-tagállamban vállal munkát, ahol a béréből hivatalosan levonják az adót?
7. cikk / 10 Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
8. cikk / 10 Kettős állampolgár megbízási díja
Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
9. cikk / 10 Németországban működő egyéni ügyvéd jogállása
Kérdés: Köteles-e társadalombiztosítási járulékot fizetni az az egyéni ügyvéd, aki Németországban egészségbiztosítottnak és nyugdíjbiztosítottnak minősül, és Magyarországon ügyvédi tevékenységet ténylegesen nem folytat, az ügyvédi kamarába Magyarországon csak azért jelentkezett be, hogy Németországban ügyvédi tevékenységet folytathasson? A németországi biztosítotti jogviszonyt E101-es nyomtatvánnyal igazolni nem tudja, mert törvény értelmében szakmai nyugdíjbiztosítóban (Versorgungswerk der Rechtsanwalte) tag, és ugyancsak törvényi szabályozás lehetőségével élve magán-egészségbiztosítási pénztár biztosítja. Ez utóbbi biztosítószervek azonban a biztosítotti jogviszony fennállásáról adnak igazolást. Amennyiben ezen ügyvédnek gyermeke születik – úgy, hogy kamarai tagsága több mint 180 napon át a szülés előtt már fennállt –, a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezték, Magyarországon bejelentett állandó lakhelye van, évente ténylegesen is jelentős időt tölt Magyarországon, jogosult-e a gyermek taj-számra, és az anya a gyermek után GYES-re?
10. cikk / 10 Gyermeknevelési támogatás
Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?