Izraeli állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...adót, a minimálbér 150 százaléka után az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint a minimálbér után a nyugdíjjárulékot. Természetesen, ha az ügyvezető díjazása ezeknél az összegeknél magasabb, akkor a tényleges díjazás után kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Munkáltató által bérelt lakás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...bérelt lakásról, illetve nem munkásszállásról van szó. Ebben az esetben a lakásbérlet szokásos piaci értéke (a fizetett bérleti díj és az átvállalt rezsiköltség) a munkavállaló adóköteles jövedelmének számít, mely után – tekintve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a telephelyen munkát végző magyar munkavállaló jövedelmének adóztatási helyét az alapján kell meghatározni, hogy a magánszemély díjazását a székhely számolja-e el vagy a telephely. Ha a belföldi illetőségű magánszemélyt a belföldi székhely a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Választott tisztségviselők külföldi kiküldetése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a választott tisztségviselők részére külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett devizaellátmány után? A tisztségviselők tiszteletdíjat kapnak, amely biztosítási kötelezettség alá esik, és a cég tevékenységével összefüggő feladatok ellátása érdekében utaznak külföldi kiküldetésre.
Részlet a válaszából: […] ...említett választott tisztségviselő devizaellátmányánakteljes összege adóköteles, és a tiszteletdíjjal azonos módon összevontadóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül,amely után ugyancsak meg kell fizetni a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Napidíj egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó külföldi kiküldetése esetén kell-e pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben ugyanis a napidíj adóköteles részenem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és egybenjárulékalapot képez, így az általános szabályok szerint kell belőle levonni azegyéni járulékokat is. Ez azt jelenti, hogy mind a 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Napidíj egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből, amennyiben egy munkaviszonyban álló munkavállalót külföldi kiküldetésbe küld egy cég?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben a napidíj adóköteles része nem önállótevékenységből származó jövedelemnek minősül, és egyben járulékalapot képez,így az általános szabályok szerint kell belőle levonni az egyéni járulékokatis. Ez az egészségbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Külföldi napidíj közterhei

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett és elszámolt bruttómunkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, abetegszabadság idejére adott díjazás, személyijövedelemadó-kötelestermészetbeni juttatás [kivéve az Szja-tv. 69. § (10) bekezdése szerintireprezentáció,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Szlovák állampolgárságú munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell Magyarországon elbírálni a biztosítási kötelezettségét, illetve milyen közterheket kell fizetni az után a szlovák állampolgárságú munkavállaló után, aki egy szlovák tulajdonosok által Magyarországon alapított kft. alkalmazottjaként dolgozik úgy, hogy naponta jár át Szlovákiából? A dolgozó feladata gépkocsivezetés és áruterítés. Magyarországon lakóhelye nincs, Szlovákiában mint mezőgazdasági termelő biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdezőnk nem részletezi, hogy a szlovákállampolgárságú személy foglalkoztatására milyen jogviszony keretében, milyenösszegű díjazással kerül sor, azonban a munkavégzés jellemzőire, körülményeiretekintettel alapos okkal feltételezhető, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Választott tisztségviselő és társadalmi aktíva kiküldetése

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a választott tisztségviselő, illetőleg társadalmi aktíva (aki lehet nyugdíjas és más munkahely főállású munkavállalója is) külföldi napidíjként keletkező jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát, a munkáltatónak a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a biztosítottnak pedig a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulékot kell fizetnie. Nyugdíjas biztosított esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli-ellátásban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2