Versenytilalmi díj közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót a versenytilalmi megállapodás alapján fizetett versenytilalmi díj után? Mit kell levonni a volt munkavállalótól, illetve van-e neki valamilyen egyéb kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...díj után fizetendő társadalombiztosítással összefüggőközterhek megállapítása során annak van meghatározó jelentősége, hogy amunkavállalót mi alapján illette meg az említett juttatás.Amennyiben a "versenytilalmi díj" kifizetésére amunkaszerződés kötelezte a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább alegkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékánakmegfelelő díjazás jár.A cég és a hallgató között – a szakmai gyakorlat kapcsán -biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...keretein túl nem kívánjafoglalkoztatni – járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet.A tanuló nyári gyakorlatának tartamára járó díjazása aminimálbér 15 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. alpont, d) pontja]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...létesít tanulói jogviszonyt, akkor a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a tanuló részére díjazást kell fizetnie.A díjazás havi összege nem lehet kevesebb a Szak-tv.-ben meghatározott tanulószerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Amennyiben a szakmunkástanuló foglalkoztatása nem tanulószerződés keretében történik, hanem a díjazás feltételeit az intézmény és a gazdálkodó szervezet között létrejött megállapodás rögzíti, akkor az így kifizetett összeg minek minősül? Milyen közterhek terhelik az így kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...a gyakorlati képzést szervező a tanulók munkájából keletkező bevételeinek meghatározott részét a tanulók rendszeres vagy esetenkénti díjazására használhatja fel. A díjazás feltételeit és mértékét a szakmai képzést folytató intézmény működési szabályzatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 4/2002. OM rendelet alapján a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kötelezően jár díjazás – nem biztosított. Ebből következően vele kapcsolatban a gazdálkodó szervezetnek társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
1
2