Eho maximumának kiszámítása

Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett eho-kötelesjövedelmek:2006. évi osztalék: 2500 000 forint melynek 4 százaléka: 100000 forintBérleti díj: 1200 000 forintmelynek 14 százaléka: 168000 forint(A) A magánszemély járulékalapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...§(1) bekezdése a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó általfizetendő társadalombiztosítási járulék, ezen belül a nyugdíj-biztosítási és azegészségbiztosítási járulék mértékéről rendelkezik, míg a biztosított általfizetendő nyugdíj-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében megjelöltjárulékfajták között (ezek a foglalkoztatót terhelő, 2006-ban 18 százalékosmértékű nyugdíj-biztosítási járulék és a 11 százalékos mértékűegészségbiztosítási járulék) nem szerepel, ezáltal a 400 000 forintba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Nyugdíjas magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos eho-t annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki tőzsdézik, és emiatt külön adózó jövedelme keletkezik?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdése értelmében 4 százalékegészségügyi hozzájárulást kell fizetni – az adóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó,bevallási kötelezettség alá tartozó vállalkozásból kivont jövedelem,– értékpapír-kölcsönzésből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér 30 százalékát. Az Szja-tv. 46. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében azönálló tevékenységből származó megbízási díj esetén az adóelőleg és egyben ajárulék alapja a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározottrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] ...foglaltaknak megfelelően 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.Ezen túlmenően le kell róni utána a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy nyugdíjjárulékot és magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), ám ez esetben tekintetbe kell venni a felső határt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

"Sikerdíj" közterhei

Kérdés: Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
Részlet a válaszából: […] ...megkötött, kifejezetten az eredményérdekeltség ösztönzésére szolgáló feltételeket számtalan variációban tartalmazó ún. "sikerdíjas" szerződésekkel. A felek szerződési szabadságának köszönhetően meglehetősen változatos – nemegyszer szokatlannak tűnő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.A felhasználói szerződés alapján személyesen munkát végző személynek az Szj-tv. védelme alá tartozó mű szerzője és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.