6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Egyszemélyes kft. tagjának külföldi munkaviszonya
Kérdés: Elláthatja ingyenes megbízási jogviszonyban az ügyvezetői teendőket egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha a társasági szerződés nem tartalmaz semmilyen rendelkezést a jogviszonnyal kapcsolatban? A kft. utoljára 2022. február hónapban bocsátott ki számlát, azóta semmilyen tevékenységet nem végez. Az érintett tag 2021. október hónap végéig Ausztriában dolgozott munkaviszonyban, 2021. november 1-jétől pedig Németországban van főállású munkaviszonya, mindkét helyen biztosítottnak minősül(t), kapott tajszámot, de a magyar tajszáma is érvényes, magyar lakcímmel rendelkezik. Biztosítottnak minősül a magyar kft.-ben az ügyvezetői jogviszonyra tekintettel? Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a társas vállalkozói jogviszonyát? Kell valamilyen közterhet fizetni utána, ha semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, illetve be kell adni a '08-as bevallás "M" lapját is, vagy elegendő havonta beküldeni a nullás bevallást? Meg kell szüntetnie a magyar tajszámát, vagy továbbra is jogosult Magyarországon az egészségügyi ellátásokra?
2. cikk / 6 Társadalombiztosítási megállapodások
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2022-ben a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos megállapodáskötés díjaira?
3. cikk / 6 Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
4. cikk / 6 Titoktartási díj közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
5. cikk / 6 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
6. cikk / 6 Segítő családtag ellátásai
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, és hogyan válhat ellátásokra jogosulttá az a segítő családtag, aki édesapja vállalkozásában működik közre havi 10 000 forint jövedelem ellenében? Munkaviszonyban álló férje után jogosult-e szülés esetén valamilyen ellátásra?
