17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok
Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
2. cikk / 17 Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén
Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha el-utasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
3. cikk / 17 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
4. cikk / 17 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
5. cikk / 17 Méltányosság keresőképtelenség esetén
Kérdés: Jogosulttá válhat valamilyen módon ellátásra az a munkavállaló, aki 2022. július 11-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2022. július 26-tól daganatos betegsége miatt műteni fogják? A dolgozó korábbi, 20 éves munkaviszonya 2022. május 31-én szűnt meg, ezért 14 nap után a kifizetőhelynek meg kell szüntetnie a táppénz folyósítását, a keresőképtelensége viszont előreláthatóan hosszú ideig fog tartani. Az érintett munkavállaló egyedülálló, gyermeke nincs, és egyéb támaszra sem számíthat.
6. cikk / 17 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
7. cikk / 17 Kilépés ellátás folyósítása alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy munkavállaló egészségbiztosítási pénzbeli ellátás folyósításának ideje alatt lép ki a munkáltatójától? Jogosult lesz az ellátásokra kilépése után is a munkavállaló, vagy elveszíti a jogosultságát a munkaviszony megszüntetése után?
8. cikk / 17 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
9. cikk / 17 CSED és GYED megállapítása EU-s előzmény esetén
Kérdés: Hogyan történik a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj megállapítása annak a kismamának az esetében, aki Magyarországon 2014. szeptember 15-től biztosított, előtte 2013. február 18-tól 2014. február 12-ig más tagállamban állt munkaviszonyban, a szülés várható időpontja pedig 2015. március 30.? A kismama március 4-től szeretné igénybe venni a csecsemőgondozási díjat. Milyen összegű ellátásra számíthat, ha a szerződés szerinti bruttó jövedelme 205 000 forint, a fennálló munkaviszonya alatt semmilyen kieső ideje nem volt? Kell igazolnia az EU-ban fennálló munkaviszonyát, vagy az OEP rendelkezik ilyen nyilvántartással?
10. cikk / 17 Ellátások örökbe fogadott gyermek után
Kérdés: Milyen ellátásokra jogosult az a munkavállaló, aki 2014. október 1-jétől örökbe fogad egy gyermeket, aki novemberben tölti be a második életévét? Milyen iratokat kell bekérnie a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az ellátás megállapításához?
