Nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett munkavállaló

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett munkavállalóra? Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie, illetve a szabadság ugyanúgy megilleti? Milyen kötelezettségei vannak őstermelői jogviszonyában az érintett személynek?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj előtti rendelkezési állomány szabályait a Hszt. 78. szakasza taglalja.A jogszabályi hely értelmében a hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy – a rendvédelmi szerv érdekkörében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben – legalábbis erre utal az emelt összegű családi kedvezmény említése, illetve az egyidejű folyósítás – a 83/1987. MT rendelet szerinti ellátásáról, azaz rokkantsági járadékról van szó, nem pedig az ezzel gyakran összetévesztett Mm-tv. szerinti rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Felszolgálási díj

Kérdés: Megteheti a foglalkoztató, hogy az egyenletes elosztás érdekében a felszolgálási díjat csak negyedévente fizeti ki a dolgozók részére? Járulékmentesen kifizethető a nyugdíjas felszolgáló részére a felszolgálási díj, vagy ebből a juttatásból le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási vagy esetleg a 10 százalékos nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...71/2005. GKM rendelet 1. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy: "(4) Az (1) bekezdés szerint felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati járandóság nem nyugellátás, és az abban részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak, így biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyában az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíjfolyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.

Részlet a válaszából: […] ...utolsó mondatában említett tájékoztatás valószínűleg félreértésen alapszik. A rokkantsági ellátás nem minősül öregségi nyugdíjnak, az abban részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak. Így munkavállalóként az általános szabályok szerint kiterjed rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásai, illetve a családtámogatási ellátások tekintetében nincs.A heti 35 órás munkaviszony részmunkaidőnek minősül, aminek a nyugdíj-megállapítás során – bizonyos esetekben – lehet szerepe. Ha a részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál a kereset eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...ügyintéző helyesen tudja, a rokkantsági (és rehabilitációs) ellátás a nyugdíjkorhatár betöltését követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés:

Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] ...nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de ebben az esetben mentesíti őt e kötelezettség alól az a körülmény, hogy a dolgozó ápolási díjban részesül.Emlékeztetőül: a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkaviszonyban álló dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Japán munkavállaló kiküldetése

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
Részlet a válaszából: […] ...tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján díjazása mentesül a szociális hozzájárulási adó alól is.Ugyanakkor az Szja-tv. 70. §-a, illetve 71. §-ának hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] ...esedékességet követően történt kifizetésként kezeli), akkor az a munkavállalók 2023. éve tekintetében kerül figyelembevételre a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása során. Például a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
1
2
3
…
27