Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés:

Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?

Részlet a válaszából: […] ...az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a felszolgálási díjat).Fenti rendelkezés alapján tehát munkaviszony esetén a munkabér alapján megállapított szociálishozzájárulásiadó-alap megegyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban vehet részt a legkevesebb költséggel egy kisadózó betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja a társaság tevékenységében anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását? A részvétel a tevékenységi kör bővülése miatt folyamatosan szükséges, mert a kültag rendelkezik az új tevékenységhez szükséges végzettséggel.
Részlet a válaszából: […] ...működhet közre.A kérdésben korhatár előtti ellátásban részesülő személyről van szó, aki nem minősül saját jogú nyugdíjasnak. Így kisadózóként főállásúnak tekintendő, tehát havi 50 ezer forintos tételes adó terheli.Munkaviszony esetében pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Kisadózó bt. ügyvezetője

Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisadózó betéti társaságnak kisadózóként kell bejelentenie azon tagját vagy tagjait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha a társaságból nem vesz ki jövedelmet. Ebben az esetben főfoglalkozású társas vállalkozóként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót az a személy, aki egy betéti társaság kültagja is, de a cégben nem köteles személyes közreműködésre? Biztosítottá válik-e abban az esetben, amennyiben kültagként mégis végez tevékenységet a társaságban? Meg kell fizetni ebben az esetben a főfoglalkozású tagok utáni járulékot? Fizethető tagi jövedelem a részére?
Részlet a válaszából: […] ...százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munka­erő-piaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. E kötelezettségét nem befolyásolja a havi 50 ezer forintos kata egyéni vállalkozóként történő megfizetése, ahogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...teljes nyugdíjra az 1951-ben született személy abban az esetben jogosult, ha az öregségi nyugdíjkorhatárát (62. életév) betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet a válaszából: […] ...társasvállalkozónak minősül, és utána a bt.-ben a természetbeni és pénzbeliegészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az ügyvezetésértténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni[Tbj-tv. 31. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Magyarországon élő pakisztáni állampolgár nyugdíjjogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz-e valamikor Magyarországon nyugdíjra az az 1951-ben született pakisztáni állampolgár, aki 1996-ban érkezett Magyarországra, ahol feleségül vett egy magyar állampolgárságú nőt, és 1997-től 2000-ig napi 8 órában, 2000-től napi 4 órában járulékköteles tevékenységet végzett? Jelenleg feleségével közös betéti társaságában kültagként dolgozik napi 4 órában havi 32 750 forint javadalmazás ellenében. A férfi letelepedési engedéllyel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...lehet jogosultságot szerezni. Atársadalombiztosítási járulék magában foglalja az egészségbiztosítási ésnyugdíj-biztosítási járulékot is.Társadalombiztosítási szempontból a Magyarországontartózkodásra engedélyezett, állandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megszerzése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a társadalombiztosítási ellátás megszerzésére annak a magánszemélynek, akinek a 2007. január 7-én megszűnt munkanélküli-ellátása óta semmilyen bevételi forrása nincs, és egy betéti társaság kültagja, de semmilyen jogviszonyban nincs a társasággal?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe veendő) jövedelem, de legalább a minimálbér alapján megkell fizetni a tag után a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százaléknyugdíjjárulékot, a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, a havi 1950forint tételes eho-t és – igaz ugyan, hogy nem tb-teherként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulék,valamint tételes eho, míg a diákot 4 százalék egészségbiztosítási járulék és8,5 százalék nyugdíjjárulék terheli (pontosabban 0,5 százalék nyugdíjjárulék és8 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíj, ugyanis számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.
1
2