Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] ...után külön-külön kell e kötelezettségeket teljesíteniük. A járulékalap megállapításánál az igazgatótanácsitisztségért kifizetett díjat kell figyelembe venni. E tekintetben nembefolyásolja a járulékfizetési kötelezettség elbírálását, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...(Amennyiben a kifizetőnek nincs adóelőleg-levonásikötelezettsége – a jelen esetben ez akkor fordul elő, ha nem tudja, hogy a bíródíjazása éves szinten meghaladta az említett összeghatárt -, akkor a százalékoseho a versenybírót terheli.) Az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] ...nappali tagozatoshallgatója részére a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megilletőjuttatásként kifizetett– ösztöndíj,– tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,– a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatásitámogatás összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...tartamára – ideértve az oktatási szünet idejét is, kivéve azt az időtartamot, amikor a tanuló betegsége miatt táppénzben részesül – díjazás illeti meg, amely a Szak-tv. 44. §-a értelmében havi szinten nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 6 százaléka.A fent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák utáni járulékfizetés

Kérdés: Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák 15 000 forint/hó díjazást kap. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...sor, vagy nem.A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a képzési idő tartama alatt biztosított, díjazása pedig járulékalapot képező jövedelem, ami után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.