Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése

Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...ösztönzi nem kizárólag a biztosítottakat, hanem az egyes foglalkoztatókat is. A keresőképtelenség tartamára folyósított távolléti díj, a társadalombiztosítás hatálya alá más, eltérő foglalkoztatási jogviszony alapján tartozó biztosítottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése

Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
Részlet a válaszából: […] ...2020. évi CXXXIV. tv. csecsemőgondozási díj emelését érintő módosítása évtizedes megszokott mechanizmust változtatott meg azzal, hogy a privilegizált Hszt. szabályozásával szemben kedvezőbb helyzetet teremtett az Eb-tv. hatálya alá tartozó biztosítottak számára.A Hszt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...és június 10-ei kezdetű szünetelés esetén a június 1. és 9. közötti időszak.A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az '58-as...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...alapján járó rokkantsági járadék – amely mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet végezni – nem minősül saját jogú nyugdíjnak, az ebben részesülő nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően, ha munkaviszonyt létesít, akkor a munkabérét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Kft. munkaviszonyban álló tagjai

Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
Részlet a válaszából: […] ...az adó- és járulékkötelezettségeket, ami azt jelenti, hogy a munkavállalóktól levonásra kerül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (melyből 4 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények 2015

Kérdés: Hogyan változtak a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményekre vonatkozó szabályok 2015-ben?
Részlet a válaszából: […] ...után illeti meg.A részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt 2015-től nem kell alkalmazni a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő vagy ilyen ellátásban részesült (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulék­alap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. Amennyiben tehát a foglalkoztatás munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszából: […] ...intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.A hallgatótaz a) pont szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Ügyvédi iroda tagjának önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíja

Kérdés: Fizethet-e az ügyvédi iroda a tagja részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjat adó- és járulékmentesen, ha a tag nem áll munkaviszonyban, és a foglalkoztatási hozzájárulás nem éri el a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...részére munkáltatói hozzájárulást teljesíthet. A munkáltatói tag a pénztárral kötött szerződés alapján a munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalja.Az Öpt. rendelkezéseiből következik, hogy munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...reformja részének is tekinthető. A szervezeti forma jogszabályi kereteit elsősorban az Öpt. tartalmazza, amely a kiegészítő nyugdíjpénztárt a pénztárak egyik típusaként határozza meg. Az Öpt. általános szabályként előírja, hogy a munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.