Nagycsaládosok személygépkocsi--szerzési támogatásának megtérítése-

Kérdés: Levonható a munkabérből, illetve a társadalombiztosítási ellátásokból a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának jogalap nélkül igényelt vagy vissza nem fizetett összege?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni.Tbj-tv. 5. §-ának (1) bekezdése a társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátásokat egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás keretében igényelhető ellátásokra osztja. Az érvényesíthető letiltás különbözősége a juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Egyszerűsített foglalkoztatott ellátásai

Kérdés: Megfizetik a társadalombiztosítási járulékokat az után a munkavállaló után, akit napi bejelentéssel foglalkoztatnak, vagy egészségügyi ellátása érdekében saját maga után kell fizetnie a társadalombiztosítási közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,b) a munkavállalót nyugdíjjárulék-, egészségbiztosítási- és munkaerőpiacijárulék-fizetési, személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Végrehajtás betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból

Kérdés: Milyen mértékben lehet tartozást levonni a betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból?
Részlet a válaszából: […] ...közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállalót a betegszabadság arányos része illeti meg. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.A távolléti díj mint kifizetési jogcím megfelelő pozicionálása jelentőséggel bír, mert a jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Jogalap nélküli GYED visszakövetelése

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy munkavállalónak munkabértartozása keletkezett, de a visszafizetésre vonatkozó munkáltatói felhívásnak ellentmondott, ezért az ügy perré alakult. Visszakövetelheti a munkabértartozásból eredő többletfolyósítás miatti túlfolyósítás összegét a munkáltatónál működő kifizetőhely, ha a magasabb összegű munkabér figyelembevételével gyermekgondozási díjat állapított meg, és folyósított a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. A gyermekgondozási díj összegét első ízben a munkáltató úgy állapította meg, hogy a jog-alap nélkül kifizetett jövedelmet is az ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze

Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a foglalkoztatójánál kell előterjesztenie. Az igényeket a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyihozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonásikötelezettség, a munkavállalót pedig nyugdíjjárulék- (tagdíj-),egészségbiztosítási- és munkaerőpiacijárulék-fizetési,egészségügyihozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] ...eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. E feltétel, tekintettel a havi 75 ezer forintos díjazásra, kétségtelenül teljesül, tehát az érintett a már említett jogszabályi hely alapján biztosított.Ezt az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.