Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés:

Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] ...nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de ebben az esetben mentesíti őt e kötelezettség alól az a körülmény, hogy a dolgozó ápolási díjban részesül.Emlékeztetőül: a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkaviszonyban álló dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...el saját társaságban az ügyvezetést, ami alapján a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül.Ez nyugdíjbiztosítási szempontból azt jelenti, hogy mivel kisadózóként nem terjed ki rá a biztosítás, e jogviszonyában nem szerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

Kérdés:

Milyen feltételekkel tud elhelyezkedni egy gyermekét gondozó édesanya egy "kismama-szövetkezetben"? Mennyit kereshet, hogyan kell adóznia, mik a felelősségi szabályok?

Részlet a válaszából: […] ...dolgozhatnak, akik GYED-, illetve GYES-ellátásban részesülnek.A szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnik akkor, amikor gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban már nem részesül a tag.Fontos előnye a kismama-szövetkezetnek, hogy a tagok kedvező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...akkor keletkezik biztosítási kötelezettség, ha a járulékalap eléri a minimálbér 30 százalékát. A járulékalap ez esetben a megbízási díj költségekkel csökkentett része. Költségként elszámolható egy 10 százalékos költséghányad, ez esetben nincs szükség számlákra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint kell megfizetni a közterheket. Ez azt jelenti, hogy az érintett munkavállaló biztosítottá válik – kivéve, ha nyugdíjas –, így a béréből az szja-n túl le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Ügyvezető külföldi munkavállalása

Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...akkor állapítható meg, ha a munkavállaló Magyarországon folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát. Jelen esetben az érintett személy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. Előbbi szabályokra tekintettel tehát a kérdésbeli munkavállaló a táppénzre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...nagy hangsúlyt helyez a munkavállalók védelmére, a közterheket megállapító törvények (Szja-tv., társadalombiztosítási és nyugdíjtörvények stb.) pedig szintén követik ezt az elvet.Megjegyezzük, hogy – ha a törvény esetleg engedné is a kisadózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek egy egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője után, aki a társaság tevékenységében 4 órás munkaviszony keretében személyesen közreműködik (adatfeldolgozást végez), az ügyvezetői megbízásért külön díjazásban nem részesül, és egy másik kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével kell megállapítani, mely szerint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Nyugdíj szünetelése

Kérdés: Vállalhat nyugdíjasként egyetemen vezetői állást egy 1952-ben született személy? Szüneteltetni kell a nyugdíjat ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíj folyósítása akkor szünetelhet, ha azt a nyugdíjas kéri, vagy a nyugdíjasként elért kereset eléri az éves keretösszeget, vagy a nyugdíjas a Tny-tv.-ben meghatározott jogviszonyt létesít. Vegyük sorra a szünetelés eseteit. A nyugdíjas bármikor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.
1
2
3