19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
2. cikk / 19 Nyugdíj összege
Kérdés: Hogyan igényelhető az előrehozott öregségi nyugdíj kiszámítása?
3. cikk / 19 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
4. cikk / 19 Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személy nyugdíja
Kérdés: Be kell nyújtania az öregségi nyugdíj iránti igényét egy előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személynek, vagy automatikusan megállapítják részére az ellátást?
5. cikk / 19 Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata
Kérdés:
Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adóazonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?
6. cikk / 19 Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
7. cikk / 19 1954-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az a nő, aki 1954. augusztus 11-én született, három gyermeket szült, 30 éves munkaviszonyt tud igazolni, 2012. szeptember 18-án 58 százalékos egészségkárosodása miatt leszázalékolták? A leszázalékolást megelőző 5 évben nem volt meg az 1095 nap biztosításban eltöltött munkaviszony, ezért jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül.
8. cikk / 19 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
9. cikk / 19 Nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő
Kérdés: Kiknek az esetében kell alkalmazni a Tny-tv. 8/A. § 1) bekezdés b) pontját, milyen jogviszonyokat kell érteni a "nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő"-n, és hogyan lehetett, kellett beszámítani az ilyen időszakokat a ténylegesen eltöltött szolgálati időbe? Be kell-e számítani a társadalombiztosítási nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe az 1971. évi 10. tvr. 33. §-a alapján igazolt fegyveres testületnél eltöltött teljes szolgálati időt annak az 1954-ben született igénylőnek az esetében, aki korkedvezményes nyugdíjba szeretne menni, és a szolgálati viszonyába a 14 év tényleges hivatásos BM-szolgálata mellett beszámítottak még 10 évet, közte 5 egyetemi évet, munkaviszonyban töltött éveket és 18 hónap nem hivatásos katonai szolgálatot is?
10. cikk / 19 Közalkalmazott felmentése
Kérdés: A jelenleg hatályos jogszabályok alapján törvényes-e az alábbi megoldás? Egy vezető beosztásban dolgozó női közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, amelyet szeretne még ebben az évben igényelni, de a megbízása 2011. július 31-ig szól. A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap. Megszüntethető-e a munkaviszonya közös megegyezéssel 2010. október 1-jén, ha október 6-tól újra alkalmazná az intézmény a vezetői feladatok ellátására, közben megigényelné a nyugdíját, és október 6-án írásban kérné a felmentését? Ebben az esetben a 8 hónapos felmentési idő 2011. június 6-án telne le, és a szabadság kiadása (vagy kifizetése) után szűnne meg a jogviszonya. Mikor kell kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat a munkavállaló részére? Ha ez a megoldás nem valósítható meg, milyen módon szüntethető meg a dolgozó közalkalmazotti jogviszonya, hogy járjon neki a felmentési idő és a 40 éves jubileumi jutalom is?