Otthonfelújítási támogatás

Kérdés: Van lehetőség a pályázat ismételt benyújtására, és ezzel a támogatásra annak az igénylőnek, akinek az otthonfelújítási támogatás iránt előterjesztett kérelme azért került elutasításra, mert a kérelem benyújtását megelőző nappal az öt évet meghaladó folyamatos munkaviszonya megszűnt, majd két nap elteltével újra munkába állt egy új helyen?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott biztosítási feltételt nem kell figyelembe venni, ha az igénylő végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy a kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Munkavállaló vétkes kötelezettségszegése

Kérdés: Milyen intézkedéseket tehet a munkáltató a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót mentesítheti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ezen időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg.A hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozatot írásba kell foglalni, meg kell indokolni, továbbá ezen dokumentumban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó jövedelmek utáni személyi jövedelemadó, valamint családi járulékkedvezményként az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összege terhére lehet érvényesíteni.Az első házasok kedvezménye annak a párnak jár, amelynek legalább az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...illetve a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes, 2020. június 30-áig egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint kezdeményezett munkáltatói felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni. A jogszabály 1. számú mellékletének IV. sora szerint a fizetendő díj munkavállalónként 15 800 forint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése

Kérdés: Beleszámítanak a társadalombiztosítási kifizetőhely kötelező létesítésére előírt 100 fős létszámba az alkalmi munkavállalók? Hogyan kell létrehozni a kifizetőhelyet?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási kifizetőhelyek ellátják az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénzzel, csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal), a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel összefüggő olyan feladatokat, amelyek egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot köteles fizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Poligráfos vizsgálat jogszerűsége

Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató abban az esetben, ha az egyik telephelyén történt lopás bűncselekmény felderítése érdekében a belső vizsgálat során egyes munkavállalókat poligráfos vizsgálatnak is alávetett, vagy ez a vizsgálat személyi jogsértésnek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek az Alaptörvényben foglalt alapelvek sérelmével járnak.A 2014. március 15-től hatályba lépett Ptk. bevezette a sérelemdíj jogintézményét, amely eltérően a nem vagyoni kártérítés jogintézmény alkalmazásától, már nem kívánja meg a sérelemdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] ...– okból a szóban forgó ügyvezetőt jogszerűen társas vállalkozónak kell tekinteni, abban az esetben a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetői díjazását kell tekinteni. Abban az esetben, ha az ügyvezető díjazásban nem részesül, vagy a jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Belföldi kirendelés

Kérdés: Melyik cég köteles teljesíteni a munkavállaló bérfizetésével, illetve járulékbevallásával kapcsolatos kötelezettségeket belföldi kirendelés esetén? Be kell jelenteni a NAV-nak a kirendelést? Mi a teendője a kirendelő cégnek és a foglalkoztató cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...egyetemlegesen felelnek [Mt. 166. § (3) bek., Ptk. 337-338. §].A kirendelő munkáltató a munkaerő átengedéséért külön díjazást nem kérhet, mivel erre csak a munka­erő-kölcsönzési tevékenység végzésére felhatalmazott kölcsönbeadók jogosultak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.
1
2
3