Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozásában nagy valószínűséggel nem keletkezik járulékalapot képező jövedelme, így e jogviszonya nem növeli a majdani nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozóról van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallása

Kérdés: Hogyan alakul a 2024. június 30-ig főfoglalkozású munkaviszonya mellett munkát végző átalányadózó egyéni vállalkozó III. negyedévi bevallása abban az esetben, ha a bevétele az első negyedévben 600.000 forint, a II. negyedévben pedig 1.050.000 forint volt, júniusban nem volt bevétele, júliusban 1.700.000 forintot kapott, augusztusban pedig nem volt bevétel, és nem is várható? A vállalkozó munkaviszonya 2024. június 30-án megszűnt, szeptember 7-től nyugdíjas lesz, és szeptember második felétől az év hátralévő részében viszonylag magas bevételekre számít. Az átalányadózó vállalkozó 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
Részlet a válaszából: […] ...következik, miszerint, ha az Szja-tv. rendelkezései szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be, az igénylés benyújtását követő harminc napon belül saját magára vonatkozóan soron kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót egy nyugdíjas kft.-tag 7 millió forint összegű osztaléka után abban az esetben, ha az érintett átalányadózó egyéni vállalkozóként várható éves bevétele nyolcmillió-négyszázezer forint? Az egyéni vállalkozó 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
Részlet a válaszából: […] Az osztalék a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján képez adóalapot, amelyre vonatkozik a jogszabály 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximum-adóalap. Ez 2024-ben 24×266.800 = 6.403.200 forintot jelent.Az így megállapított adóalapot azonban csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?

Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjkorhatárt betöltött – de öregséginyugdíj-igényét nem érvényesítő személy – nem minősül nyugdíjasnak, így főszabály szerint semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyában nem tekinthető a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerint kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Egyéni vállalkozó ekhója

Kérdés: Választhatja a heti 20 órás munkaviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói bevétele nem érte el az adóköteles összeget, ezért minimumjárulék-fizetést teljesít? Választhatja az ekho szerinti közteherfizetést egy kisadózó egyéni vállalkozó a munkaviszonyában? Az egyéb feltételeknek mindkét érintett megfelel.
Részlet a válaszából: […] ...veheti figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.Nem kell e rendelkezést alkalmazni, haa) a magánszemély nyugdíjas;b) a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt

Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében ugyan a járulékfizetési alsó határ után nem kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot a csecsemőgondozási díj időszaka alatt, és a Szocho-tv. 9. §-ának (1) bekezdése ugyanígy rendelkezik a szociális hozzájárulási adóra vonatkozóan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...akkor keletkezik biztosítási kötelezettség, ha a járulékalap eléri a minimálbér 30 százalékát. A járulékalap ez esetben a megbízási díj költségekkel csökkentett része. Költségként elszámolható egy 10 százalékos költséghányad, ez esetben nincs szükség számlákra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Átalányadózás ingatlan-bérbeadás és magánszálláshely-tevékenység esetén

Kérdés: Választhatja az átalányadózást egy öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó abban az esetben, ha magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez? Abban az esetben, ha ugyanez az egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez, átalányadózás választása esetén valóban semmilyen közterhet nem kell megfizetnie évi 1 200 000 forint bevételig? Milyen közterheket kell megfizetni az 1 200 000 forint feletti bevétel után? Az '58-as bevallást üresen is be kell nyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adó, sem társadalombiztosítási járulék.A 2258-as havi bevallást a kiegészítő tevékenységű öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozónak nem kell benyújtania. [Szja-tv. 3. § 17. a) pont, 50-53. §, 1. számú melléklet 4.48 pont, Szocho-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tagállamban kapnák.Jelen esetben a magyarországi ügyvezetői tevékenységet díjazás nélkül látja el az érintett, így – jövedelem hiányában – valószínűleg külföldön sem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cégből díjazásban nem részesül, ha mellette átalányadózó kisadózóként biztosított? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százalékának alapulvételével ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként teljesíti, tehát a kft.-ben csak akkor állna fenn vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség, ha az ügyvezetésért díjazásban részesülne, aminek alapja az ebből származó tényleges jövedelem lenne.A kérdésben említett, a minimálbér 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.
1
2
3