Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tagállamban kapnák.Jelen esetben a magyarországi ügyvezetői tevékenységet díjazás nélkül látja el az érintett, így – jövedelem hiányában – valószínűleg külföldön sem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása

Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
Részlet a válaszából: […] ...korhatár alatti ellátásban – jelen esetben 2011. december31-én korengedményes öregségi nyugdíjban – részesülő személyek 2012. január1-jétől elvesztették nyugdíjas státuszukat, ezért az ellátásuk mellett elértjövedelemből – a nyugdíjasként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...vagy a tagokkal való különmegállapodás alapján igényt tarthat, de le is mondhat róla [Gt. 91. § (3) bekezdése]. A tagnak járó díjazás mértéke, gyakorisága ugyancsak az előbbiek szerint a társaság, illetve tagjai által szabadon dönthető el. Tekintve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...(ez anem átalányadózó egyéni vállalkozónál a kivétnek, társas vállalkozónál aszemélyes közreműködésre tekintettel kifizetett díjnak felel meg), mely teljesegészében járulékalapot képez. Februárban csak 20 000 forint jövedelme volt avállalkozónak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...aHatárőrség szerződéses állományú tagja, illetőleg a katonai szolgálatotteljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásijogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra,hogy foglalkoztatása teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, és ellátásként isjogosultak lehetnek munkanélküli-járadékra.2. Aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantságinyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. A Tbj-tv. szerint ugyanis asaját jogú nyugdíjasként vállalkozói tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...változásának a hatása a Tbj. szerintijárulékfizetési kötelezettség gyakorlatára [a társadalombiztosítás ellátásairaés a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli-ellátásban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2