Találati lista:
1. cikk / 338 Kilépő dolgozók egészségbiztosítási pénzbeli ellátásai
Kérdés: A továbbiakban is a kifizetőhelynek kell folyósítania a csecsemőgondozási díjat annak az édesanyának a részére, aki 2025. november 12-től részesül az ellátásban, de 2026. január 28-án megszűnt a munkaviszonya a cégnél?
2. cikk / 338 Kedvezményszabály
Kérdés: Alkalmazható a következő gyermek esetén az édesanyánál a kedvezményszabály abban az esetben, ha jelenleg az édesapa veszi igénybe a gyermekgondozási díjat?
3. cikk / 338 Betegszabadság és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai kifizetésére vonatkozó ügyintézési határidő
Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató esetén milyen, jogszabályban rögzített határidő vonatkozik a betegszabadság idejére járó ellátás, táppénz, GYES, GYED, GYÁP, CSED-re vonatkozó munkavállalói igény jogszerűségének foglalkoztató általi megállapítására, illetve a munkavállaló részére történő kifizetésére? Jogszerű a foglalkoztató eljárása, amennyiben a fent felsorolt ellátásokat a havibérek megfizetésével egy időben fizeti meg (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig)?
4. cikk / 338 Munkába állás CSED alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy CSED-ben részesülő munkavállalója bejelenti, hogy a gyermeke születését követő 120. naptól, azaz 2025. december 1-jétől vissza kíván menni dolgozni az ellátás 70 százalékos mértékűre csökkentése mellett, de a dolgozónak van egy másik munkahelye is, ahol szintén CSED-ben részesül? Jeleznie kell a kifizetőhelynek a másik munkáltató vagy az ellátást folyósító kormányhivatal felé a munkába állás tényét? Csökkenni fog a CSED összege a másik jogviszonyban is?
5. cikk / 338 Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése közmunka alatt
Kérdés: Őstermelői tevékenységet folytató személynek 200 óra közmunkát kell büntetésből végeznie. Fennáll a járulékfizetési kötelezettség a közmunka tartama alatt, vagy van valamilyen mentesítő szabályozás erre az esetre?
6. cikk / 338 GYED-ről visszatérő munkavállaló újabb fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya abban az esetben, ha a GYED-ellátás lejártát követően jelezte az aktív állományba történő visszatérését, aminek a jóváhagyása a munkáltató részéről megtörtént, majd a visszatérése után újabb fizetés nélküli igényt terjesztett elő egy hónap időtartamra a gyermekének otthoni ápolása céljából, amit a munkáltató engedélyezett? A munkavállaló a munkáltató felé tett nyilatkozata szerint jelenleg GYES-ben részesül. Be kell jelenteni a biztosítás szünetelését ebben az esetben az adóhatóság felé a ’T1041-es adatlapon?
7. cikk / 338 Családi ellátásra jogosultság két tagállamból
Kérdés:
Vissza kell majd fizetnie a Magyarországon folyósított ellátást annak az édesanyának, aki a GYED folyósítása alatt külföldre költözött, a munkáltatójánál és az egészségbiztosítónál is bejelentette, hogy másik EGT-államban szerzett jogosultságot családtámogatási ellátásra, de ennek ellenére továbbra is kapja a GYED-et?
8. cikk / 338 Nők nyugdíjazása
Kérdés:
Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?
9. cikk / 338 Kivételes rokkantsági ellátás
Kérdés: Milyen körülményeket lehet különös méltánylást érdemlő körülményként értékelni a kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során?
10. cikk / 338 Gyermekek után járó ellátások különböző EGT-tagállamokban
Kérdés: Érvényesül az Eb-tv. 39. §-ának (6) bekezdésében meghatározott szabály, mely szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe annak a Magyarországon élő és munkaviszonyban álló (biztosított) munkavállalónak az esetében, aki a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelmén jelzi, hogy a születendő gyermekén kívül a háztartásában élő másik gyermek után más személy EGT-tagállamban anyasági/apasági ellátásban részesül, vagy csak akkor érvényesül ez a szabály, ha a másik személy a másik gyerek után az EGT-tagállamban nem anyasági/apasági, hanem családi ellátásban részesül? Szükséges a kifizetőhelynek az Eb-tv. R. 49/C. §-ának (3) bekezdése szerint az adatok beszerzése céljából megkeresnie a kormányhivatalt, vagy enélkül is elbírálhatja a biztosított csecsemőgondozási díj iránt benyújtott kérelmét?
