12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Egyesült Királyságban szerzett biztosítási előzmény
Kérdés: Jogosult CSED-re és GYED-re egy édesanya, aki 2021. december 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előtte 2021. február 1-jétől november 20-ig az Egyesült Királyságban volt biztosított, és 2022. szeptember 8-án szült? A munkavállaló a szülés napjától igényelte a CSED-et.
2. cikk / 12 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
3. cikk / 12 Ukrán biztosítási idő igazolása
Kérdés: Be tudja szerezni a biztosítási idő igazolását a munkáltató annak az új belépő munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya eddig Ukrajnában volt, amit egy kézzel írott ukrán nyelvű munkakönyvvel tud csak igazolni? A munkavállalónak két gyermeke van, az első Ukrajnában, a második már Magyarországon született. A dolgozó elmondása szerint a kisebbik gyermeke után Magyar-országon GYED-et kapott, ezt azonban semmilyen módon nem tudta eddig igazolni. Figyelembe vehető az ukrán előzmény a táppénz számításakor abban az esetben, ha valamilyen módon sikerül beszerezni az igazolást? A dolgozó rendelkezik magyar adóazonosítóval és tajszámmal.
4. cikk / 12 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
5. cikk / 12 Szülés külföldi előzménnyel
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
6. cikk / 12 CSED-jogosultság munkaviszony megszűnése után
Kérdés: El kell bírálnia a kifizetőhelynek a benyújtott CSED-igényt abban az esetben, ha a várandós munkavállaló munkaviszonya 2021. január 13-án megszűnt, 2020. december közepétől már a felmentését tölti, a felmentési időre járó bért teljes összegben megkapta, de a munkaviszony megszűnése előtt, 2021. január 9-én megszületett a gyermeke? Mennyi időre lesz jogosult így passzív jogon a CSED-re, illetve a CSED lejárta után jogosult lesz GYED-re az érintett munkavállaló?
7. cikk / 12 Ellátások külföldi előzmény esetén
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. május 6-án lépett be jelenlegi munkahelyére, a tb-kiskönyvében az utolsó bejegyzett munkaviszonya 2009-től 2017. február 28-ig állt fenn, nyilatkozata szerint 2017. júliustól 2019. március 31-ig Ausztriában tartózkodott a férjével, ahol egy panzióban dolgozott teljes munkaidőben, többször napi tíz órát is, és első gyermekét 2020. márciusra várja? Hogyan tudja igazolni az ausztriai munkaviszonyát, ahol – tudomása szerint – be volt jelentve? A dolgozó 2019. november 4-től jelenleg is "9"-es kóddal táppénzben részesül.
8. cikk / 12 Táppénz több munkaviszony esetén
Kérdés: Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?
9. cikk / 12 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
10. cikk / 12 GYÁP-jogosultság
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
