6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
2. cikk / 6 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
3. cikk / 6 Méltányossági táppénz
Kérdés: Valóban folyósítható egy éven túl is a méltányosságból megállapított táppénzellátás? Milyen feltételekkel kaphatják a meghosszabbított ellátást az igénylők?
4. cikk / 6 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
5. cikk / 6 Szülés után járó ellátások két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki az "A" munkáltatónál 2015. szeptember 1-jétől áll alkalmazásban, és 2016. december 5-én született gyermeke jogán jelenleg gyermekgondozási díjban részesül, "B" munkáltatónál 2018. február 1-jén létesített egy napi 6 órás munkaviszonyt, és második gyermekét 2018 novemberére várja? Az anya az "A" munkáltatónál létesített munkaviszony előtt 2013. március 4-től 2015. augusztus 31-ig állt korábbi munkáltatója alkalmazásában. Amennyiben a "B" munkáltatónál nem jogosult a CSED-re, de a munkáját el tudná végezni a gyermek születése után, akkor visszamehet dolgozni?
6. cikk / 6 Várandós anya biztosítási jogviszonya
Kérdés: Van valamilyen előnye, ha még a szülés előtt biztosítási jogviszonyt létesít az a várandós fiatalasszony, aki jelenleg alap ápolási díjat kap a nagyszülője gondozására tekintettel, de ezt a szülés előtt vissza fogja mondani, más biztosítási jogviszonya pedig nincs? Az anya tudja, hogy az első gyermekre tekintettel csak GYES-t kaphat, de jogosult lehet esetleg egyéb ellátásra, ha a GYES alatt újra gyermeket vár?
