13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai
Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
2. cikk / 13 Jogosultság fogyatékossági támogatásra
Kérdés: Jogosult fogyatékossági támogatásra az a személy, aki schizotypiás rendellenességben szenved, egyéb betegségei miatt rokkantnyugdíjas lett, majd az újabb komplex orvosi vizsgálat az egészségi állapotát 47 százalékos mértékűnek értékelte, amely alapján a C2 minősítési csoportba sorolták, és 2016. január 1-jétől rokkantsági ellátást kap havi 76 630 forint összegben? A következő felülvizsgálat ideje 2020 novemberében lesz.
3. cikk / 13 1968 előtt született gyermekek figyelembevétele szolgálati idő számításánál
Kérdés: Érdemes kérni a nyugdíj újbóli megállapítását egy 1936-ban született nő esetében, aki közel 30 év szolgálati időt szerzett, majd rokkantnyugdíjas lett, és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor elutasító választ kapott, amikor kérte az öregségi nyugdíj megállapítását a négy, 1968 előtt született gyermeke után járó időszak beszámításával? Amennyiben igen, akkor hogyan szerezhetők be a születési anyakönyvi kivonatok, illetve milyen módon igazolható a gyermekek születése?
4. cikk / 13 Túlfolyósított ellátás visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője annak a nyugdíjas személynek, aki családi pótlék túlfolyósítása miatt méltányossági kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz annak érdekében, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől, de azt a választ kapta, hogy az egyik feltétel, nevezetesen az adók módjára való behajtás lehetősége nem teljesül? Ez a válasz kb. 4 hónapja érkezett, azóta nem történt semmi.
5. cikk / 13 Fogyatékossági támogatás
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a rokkantnyugdíjas személynek, aki elvesztette az egyik lábát, dolgozni nem tud, de az alacsony összegű nyugellátásból nem tud megélni?
6. cikk / 13 Egyedülállóság bejelentése
Kérdés: Hogyan tudja magát egyedülállóként bejelenteni az az édesanya, aki 2008. december 18-tól egyedül neveli a gyermekét?
7. cikk / 13 Családi pótlék nyilatkozat
Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?
8. cikk / 13 Keresőtevékenység családi ellátások igénybevétele alatt
Kérdés: A családi ellátások tekintetében van-e jelentősége annak, hogy a család valamelyik tagja keresőtevékenységet folytat?
9. cikk / 13 Egyedülállóság bejelentése családi pótlék igénylése esetén
Kérdés: Milyen nyomtatványon lehet bejelenteni az egyedülállóságot a családi pótlék kapcsán? Hogyan szerezhetők be a szükséges nyomtatványok?
10. cikk / 13 Özvegy és árvák ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásra, illetve segélyre jogosult az a munkaviszonyban álló nő, akinek rokkantnyugdíjas férje 2005-ben elhunyt, és 2 kiskorú gyermeket nevel? Az egyik gyermek tartósan beteg, ez mennyire változtat az ellátások összegén?
