17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Adókedvezmények érvényesítése
Kérdés: Van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen sorrendben érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény annál a munkavállalónál, aki mindkettőre jogosult? Abban az esetben, ha a személyi kedvezményt érvényesítik először, a családi kedvezmény fennmaradó része járulékkedvezményként érvényesíthető, ellenkező esetben viszont a személyi kedvezmény tulajdonképpen elveszik.
2. cikk / 17 Élettárs családi kedvezménye
Kérdés: Jogosult év közben családi kedvezményre az apa abban az esetben, ha az anya kapja a családi pótlékot, egy helyen laknak, de sem élettársi nyilatkozat, sem bejegyzett élettársi kapcsolat nincs?
3. cikk / 17 Jogosulatlanul érvényesített családi kedvezmény elszámolása adóelőleg megállapítása során
Kérdés: Szükséges a '08-as bevallást önrevízióval rendezni az előző hónapokra abban az esetben, ha a munkavállaló szeptemberben jelzi, hogy július 1-jétől már nem volt jogosult családi kedvezményre, és kéri, hogy júliustól a munkáltató már ne vegye figyelembe az adókedvezményt, ezért az adott hónapban a bevallásban már nem szerepel (negatív adóalap miatt), és magasabb adóelőleg kerül levonásra?
4. cikk / 17 Családi kedvezmény családi pótlék megosztása esetén
Kérdés: Érvényesítheti a három saját gyermeke után a családi kedvezményt az a munkavállaló, aki elvált a feleségétől, és a bíróság döntése alapján 50-50 százalékos arányban jogosultak a családi pótlékra, de időközben újra egy háztartásban és a volt feleségével élettársi viszonyban közösen nevelik a három gyermeküket? Az anyának nincs munkaviszonya, ezért szeretné az apa a teljes összeggel, azaz 618 750 forinttal csökkenteni az adóalapját.
5. cikk / 17 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
6. cikk / 17 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
7. cikk / 17 Családi kedvezmény igénybevétele élettársak esetén
Kérdés: Jogosult-e a 206 250 forint összegű családi kedvezmény igénybevételére egy azonos lakcímen élettársi közösségben élő pár férfi tagja, ha három gyermeket nevelnek, amelyből kettő az édesanyáé, egy pedig közös? A munkáltató elutasította az apa kérelmét azzal a hivatkozással, hogy ő csak a saját gyermeke után jogosult a 62 500 forintos kedvezményre.
8. cikk / 17 Regisztrált munkanélküli közterhei
Kérdés: Regisztrált munkanélkülinek kell-e valamilyen társadalombiztosítási járulékot fizetnie maga után, vagy a munkaügyi központ megfizeti ezeket a közterheket?
9. cikk / 17 Családi kedvezmény érvényesítése nem vér szerinti gyermek esetén
Kérdés: Igénybe veheti-e a férj is a családi kedvezményt egy 3 gyermeket nevelő házaspárnak az esetében, ha a gyermekek az anya vér szerinti gyermekei, de a nevelésünkben mindketten részt vesznek?
10. cikk / 17 Egynapos egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés: Minden esetben napi számfejtéseket kell-e végezni, amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka 1-1 napos, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás nem kedvezményes szabályainak alkalmazása esetén a bér kifizetése a napi munkavégzés befejezésekor történik? A bevallás és befizetés határideje ez esetben is a tárgyhót követő 12-e? Kell-e naponta minden esetben igazolást adni ugyanúgy, mint a kilépő dolgozóknál a kilépéskori igazolás az éves adóbevalláshoz?
