Cafeteriajogosultság

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezésre, mely szerint a cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, akkor elfogadható az a rendelkezés, amely szerint a próbaidő tartamára cafeteria nem jár, azonban a sikeres próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja a juttatásokat?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer célja a munkavállaló motiválása. A munkáltató szabadon eldöntheti, hogy a munkavállalónak milyen feltételek teljesülése esetén – munkakör, munkaidő, munkában töltött idő stb., ide nem értve az egyéni munkateljesítményt – ad juttatást a cafeteria...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] 2009-től vannak olyan változások, amelyek miatt a cafeteria-szabályzatmódosítása szükséges. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2009. január 1-jével amunkáltató által nyújtott béren kívüli juttatásokat korlátozó 400 ezer forintoskeret megszűnik [Mód2009-tv. 238. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] Valóban jogosan veti fel a kérdést, hogy amikor a munkáltatóa magánszemélynek a munkájáért nem csak munkabért, hanem béren kívülijuttatásokat is ad, akkor ezek a béren kívüli juttatások – étkezési jegy, helyibérlet, önkéntes pénztári hozzájárulás stb. – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kimondja, hogy munkáért munkabér jár. Ezért amunkáltatónak a munkavállaló részére az elvégzett munka ellenértékekéntelsősorban bért kell adnia, a természetbeni juttatás akár adómentes, akáradóköteles, csak kiegészítő jellegű lehet.Adózási szempontból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer lényege, hogy a dolgozó a cég általéves szinten előre meghatározott összeghatárig dönthet arról év elején, hogy évközben milyen juttatásokat akar igénybe venni. A cafeteria előnye a dolgozó számára, hogy előre látja,milyen mértékű juttatást kap, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a rendelkezik a béren kívül adómentesenadható juttatások maximális mértékéről. Az e passzus alá vont, egyébkéntadómentes juttatások adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, ha éves,összesített mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.