Külföldön biztosított beltag osztaléka

Kérdés: Terheli a 14 százalékos eho annak a bt.-beltagnak az osztalékát, aki Ausztriában dolgozik, ott is biztosított, ugyanakkor van magyarországi bejelentett lakcíme, tehát belföldinek minősül?
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, hogy a bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár belföldinek minősül, ami azt is jelenti, hogy "külföldi" státuszára hivatkozással nem mentesül az őt esetlegesen terhelő százalékos eho alól. Ugyanakkor nem ez az egyetlen mentességi ok. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Többes jogviszonyú őstermelő járulékai

Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A válasz kedvező lehet, ugyanis a mezőgazdasági őstermelő aTbj-tv. 5. § (1) bekezdésének i) pontja alapján csak akkor tartozik az egyébfeltételek fennállása esetén is biztosítási kötelezettség alá, ha semmilyenegyéb jogcímen – a bedolgozói, megbízási, egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] Többféle megoldás kínálkozik, de mindenekelőtt azt kell tisztáznunk:ha az érintett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban végzitevékenységét, akkor a társaságot 29 százalék társadalombiztosítási járulék,valamint tételes eho, míg a diákot 4 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Beltag gyermekének jogviszonya

Kérdés: Foglalkoztathatja-e nappali tagozaton tanuló gyermekét egy bt. beltagja 17 000 forint megbízási díj ellenében, vagy csak segítő családtagként alkalmazhatja? A gyermek iskolai tanulmányai mellett diákmunkát is végez.
Részlet a válaszából: […] A gyermek segítő családtagként, illetve megbízásosjogviszony keretében egyaránt foglalkoztatható a betéti társaságban. Mindkétjogviszony az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok körébe tartozik, azazcsak akkor áll fenn a biztosítási kötelezettség, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Holland állampolgárságú beltag járulékfizetése

Kérdés: Kiterjed-e a biztosítás arra a holland állampolgárra, aki egy bt. beltagja, jövedelmet nem vesz fel, taj-kártyája nincs? A bt. telephelye és székhelye Magyarországon van, és a beltag több mint 183 napot tartózkodik Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság a Tbj-tv. 4. §-ának j) pontja szerint külföldinek minősülő – tehát magyar hatóság által kiadott személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező és azzal nem is rendelkezhető – tagjáról van szó, akire a Tbj-tv. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Többes jogviszonyú beltag fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja egy másik vállalkozásban rendelkezik heti 36 órát meghaladó főállással. Jelenlegi munkahelyétől 4 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Ez idő alatt kell-e a bt.-ben fizetni utána járulékokat és egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A biztos válasz érdekében először a bt. beltagjának a társadalombiztosítási jogállását kell tisztázni. A betéti társaság beltagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Svéd állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy Magyarországon alapított betéti társaság személyesen közreműködő, svéd állampolgárságú beltagja után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség hiányában e svéd – egyébként személyes közreműködése révén társas vállalkozónak minősülő – bt.-tag jövedelme után járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.Nem terheli jövedelmét százalékos egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Az eva hatálya alá tartozó többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettsége a heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozónak, illetve a bt.-beltagnak, ha 2003-tól bejelentkezett az eva hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyéni vállalkozóval. A legalább heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozó 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék (vagy nyugdíjjárulék és tagdíj) fizetésére kötelezett, melynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Nem működő bt. közterhei

Kérdés: Kell-e a minimálbér után fizetni a járulékokat és az eho-t egy bt. beltagja után abban az esetben, ha a bt. tevékenységét nem gyakorolja, azaz sem árbevétele, sem költségei nincsenek? A beltagnak nincs egyéb biztosítási jogviszonya, a kültag pedig soha nem volt személyes közreműködésre kötelezett.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 3. § (1) bekezdése szerint gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapítható. A Gt.-nek nincs olyan rendelkezése, amely e tevékenység szüneteltetését elismerné, a tevékenység megszűnése – akár átmenetileg is – magának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetettsége miatt, a könnyebb érthetőség, illetve áttekinthetőség érdekében két részre bontva – előbb az 50 százalékos, majd a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés esetére vonatkoztatva – taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.