16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
2. cikk / 16 Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése
Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
3. cikk / 16 Választott tisztségviselők tiszteletdíjának közterhei
Kérdés: Valóban szociális hozzájárulási adót kell fizetni az egészségügyi hozzájárulás helyett 2012. január 1-jétől a részvénytársaságnál munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző választott tisztségviselők a minimálbér 30 százalékát el nem érő tiszteletdíja után?
4. cikk / 16 Többes jogviszonyú őstermelő járulékai
Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
5. cikk / 16 Választott tisztségviselők külföldi kiküldetése
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a választott tisztségviselők részére külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett devizaellátmány után? A tisztségviselők tiszteletdíjat kapnak, amely biztosítási kötelezettség alá esik, és a cég tevékenységével összefüggő feladatok ellátása érdekében utaznak külföldi kiküldetésre.
6. cikk / 16 Uniós tagországbeli vezető tisztségviselő díjazásának közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság uniós tagországbeli állampolgár vezető tisztségviselője (felügyelőbizottsági tag) díjazásának?
7. cikk / 16 Felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíja
Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettség, ha egy felügyelőbizottság tagjai részére megállapított évi 180 000 forint összegű tiszteletdíj kifizetése évente egy összegben, illetve havi 15 000 forintos, vagy negyedévi 45 000 forintos bontásban történik? A felügyelőbizottsági tagok rendelkeznek havi 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonnyal.
8. cikk / 16 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
9. cikk / 16 Megbízási díj járulékkötelezettsége
Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy vállalkozás személyes közreműködésre nem kötelezett tagjának, munkavállalójának, illetve nyugdíjas ügyvezetőjének adott, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó megbízási díja után?
10. cikk / 16 Megbízási jogviszonyok
Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?