Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei

Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
Részlet a válaszából: […] ...érintett állam, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet.A magyarországi munkavégzés esetén viszont a biztosítási kötelezettséget a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...szóló egyezményben részes másik állam területén (így például Albániában!) végzi.Tehát, az említett felügyelőbizottsági tag biztosítási kötelezettségét a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó szabályok szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...számít, melynek egésze jövedelem. Utána a kifizetőt a 16 százalékos személyijövedelemadóelőleg-levonási kötelezettségen túl – biztosítási kötelezettség keletkezése esetén – a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyeket, illetve a munkáltatót egy kft. nyugdíjas felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíja után?
Részlet a válaszából: […] ...kft. felügyelőbizottságának választott tisztségviselőjebiztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben a járulékalapot képezőjövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harmincszázalékát (27 900 forintot), illetve naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Választott tisztségviselők munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől a választott tisztségviselők után munkaerő-piaci járulékot fizetni, illetve ha valaki ugyanazon cégnél munkaviszonyban is áll, és választott tisztségviselő is, akkor hogyan alakul a cég munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A Munkaerő-piaci Alapot megillető járulékokkal kapcsolatosszabályokat korábban teljes egészében az Flt. tartalmazta. Közülük a munkaadóiés munkavállalói járulékra vonatkozó szabályok 2010. január 1-jétőlmódosításokkal (pl. elnevezésük munkaerő-piaci járulékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető

Kérdés: Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy kft.-nek az ügyvezetői teendőket nulla forint összegű megbízási díj ellenében ellátó tag után? A tag nem áll máshol munkaviszonyban, fizeti maga után a havi 4500 forint összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása előtt mindigazt kell tisztázni, hogy a munkavállaló milyen jogviszonyt létesített atársaságnál, illetve az a jogviszony biztosítási kötelezettséggel jár-e?Jelen esetben ügyvezetőről van szó, aki nulla forinttiszteletdíjért látja el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő fenti biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri a g) pontban említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Anyasági támogatásban részesülő kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni az után az anyasági ellátásban részesülő kft.-tag után, aki a cégnél 4 órában dolgozik, és az ügyvezetői teendőket is ellátja?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot), illetve– megbízási jogviszony keretében. Ebben az esetben szintén aminimálbér 30 százalékát elérő jövedelem a biztosítási kötelezettség feltétele,ám ezt össze kell vonni az ügyvezetésből származó tiszteletdíjjal.Végül meg kell említenünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] ...ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát(19 650 forintot), így a teljes havi foglalkoztatásra tekintettel nemállapítható meg a biztosítási kötelezettség, ezért a járulékfizetésikötelezettség sem. Ebben az esetben a jövedelem után a foglalkoztató céget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
1
2