Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontjábanfoglaltaknak megfelelően foglalkoztatónak minősül a juttatással kapcsolatban,melyeket magánszemélyeknek a (másutt) fennálló biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonyukra tekintettel juttat.Ebből adódóan a juttatás nem természetbeni juttatásnakminősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...összegét –,azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felsőhatárig kell megfizetni.Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptáriév teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt abiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...az átvállalt költségek az érintett összevont adóalapjátgyarapítják, melyet társadalombiztosítási járulék és egyéni járulék (vagybiztosítási kötelezettség hiányában) százalékos eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetnie, amit levonhat a dolgozók pénzbeli járandóságából [Szja-tv. 48. § (18) bekezdése].Tekintve, hogy az utalványt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyukra tekintettel kapják a munkavállalók – és az, mint láttuk, az összevont adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Segítő családtag eho-ja

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a segítő családtag díjazása után abban az esetben, ha van főfoglalkozása, ahol a tételes eho-t megfizetik utána?
Részlet a válaszából: […] ...segítő családtag biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja alapján kell megállapítani. Ha a segítő családtag számára kifizetett, személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem eléri vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Teniszbérlet járulékai

Kérdés: Vállalatunk teniszbérletet vásárolt dolgozói számára – a számlán a vállalat neve szerepel –, ami után megfizettük a 44 százalék személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási szempontból milyen járulékfizetési kötelezettségünk van?
Részlet a válaszából: […] ...is meg kell fizetnie.Járulék alapját képező jövedelem után akkor kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha annak juttatása biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történik (Tbj-tv. 20. §).Jelen esetben a teniszbérletet a vállalat dolgozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...mivel az Szja-tv. kizárólag a munkáltató által a vele munkaviszonyban álló személy részére adott utalványt minősíti adómentesnek. Biztosítási kötelezettség hiányában a társadalombiztosítási járulék fizetése fel sem merülhet, ellenben az Eho-tv. 3. § bb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.