Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett. A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Ekhós megbízott

Kérdés: Összegtől függetlenül le kell vonni a 15 százalékos, illetve nyugdíjas esetén a 9,5 százalékos ekhót, vagy vizsgálni kell, hogy eléri-e a minimálbér 30 százalékát a megbízási díj összege abban az esetben, ha a megbízott rendelkezik egy heti 40 órás főállású munkaviszonnyal, és a megbízási szerződéssel összefüggésben az ekhós közteherfizetésről nyilatkozott?
Részlet a válaszából: […] ...az ekhót választó magánszemély esetében a kifizetőnek nem szükséges vizsgálnia a Tbj-tv. 6. §-ában foglaltak szerint a biztosítási kötelezettséget, az ellátásra való jogosultság az ekho megfizetése révén jön létre.Mindez nincs ellentmondásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjasnak minősül. A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy után abban az esetben, ha a megbízás elvégzésének 2023. július 10-től 14-ig tartó időszakában még nem volt nyugdíjas, viszont a kifizetéskor – augusztus 21-én – már öregségi nyugdíjban részesült? Hol található az ezzel kapcsolatos szabályozás? A megbízott 100 ezer forint összegű megbízási díjban részesült, amely alapján a biztosítási kötelezettség fennállna.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. § (1) bekezdése f) pontjának előírásait alapul véve az 5 napra kifizetett 100.000 forintos megbízási díjból származó napi jövedelem összege – függetlenül a költségelszámolás módjától – mindenképpen eléri a minimálbér 30 százalékának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Megbízási díj

Kérdés:

Biztosítottá válik az a nyugdíjas személy, akinek a havi megbízási díja megbízási szerződés alapján 250.000 forint napi két óra feladat ellátásáért? Le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a magánszemélytől ebben az esetben? A munka- és tűzvédelmi tevékenységet ellátó személy egy kft. tulajdonos-ügyvezetője, a szerződés a megbízó és a kft. között jött létre, amely minden hónapban számlát fog kiállítani a megbízási díj összegéről.

Részlet a válaszából: […] ...tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét.A biztosítási kötelezettség azonban kizárólag magánszemélyekkel kapcsolatban értelmezhető.A megbízási szerződésre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Szociális szövetkezet ügyvezetője

Kérdés: Van elvárt járulékfizetés abban az esetben, ha egy szociális szövetkezet ügyvezetői feladatokat ellátó tagja munkaviszony keretében közreműködött a szövetkezet tevékenységében is, de ez a munkaviszony megszűnt, és a 'T1041-es nyomtatványon kijelentésre került? Az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemkifizetésre nem kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselője részére nem történik jövedelemkifizetés, tevékenységét ingyenesen látja el. Ez alapján a jogviszony alapján tehát biztosítási kötelezettség nem jön létre, és az ügyvezető után semmilyen fizetési kötelezettség nem merül fel. Felhívjuk a figyelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Nyugdíjas szülő által előterjesztett otthonfelújítási támogatás elutasítása

Kérdés:

Mi lehet a tényleges indok egy nyugdíjas szülő otthonfelújítási támogatásának elutasítása esetén? Az elutasító döntés az 518/2020. Korm. rendelet 3. §-ára hivatkozva több elutasítási okot is felsorol.

Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdésre a válasz a Tbj-tv. értelmező rendelkezéseiben keresendő, mely szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...önálló jogkörrel rendelkező ügyvezető is, elképzelhető, hogy a munkavégzés teljes egészében Magyarországon kívül történik, és a biztosítási kötelezettség e jogviszony alapján átkerül a tevékenység folytatása szerinti országba, azaz Németországba. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló személyek akkor esnek biztosítási kötelezettség alá, ha nem minősülnek kiegészítő tevékenységűnek.A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja alapján kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – többek között – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
1
2
3
20