Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében első lépésként az érintettek biztosítási kötelezettségét kell áttekintenünk.A munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása – a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

GYES-en lévő ügyvezető bejelentése, közterhei

Kérdés: Be kell-e küldeni a T1041-es és a 1208-as nyomtatványokat, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság GYES-en lévő beltagjára vonatkozóan abban az esetben, ha a cégben 2012. évben semmilyen gazdasági tevékenység nem folyt, árbevételt nem számolt el, és ügyvezetés sem történt? A társasági szerződés szerint szükség esetén a kültag is közreműködhet a cég tevékenységében. Hogyan változik a helyzet, ha ugyanez a személy egy kft. tagja is, ahol a tevékenységet egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló látja el? A tag ebben a cégben sem működött közre, ügyvezetői tevékenység pedig nem merült fel 2012. évben.
Részlet a válaszából: […] ...oka: gyermekgondozási segély) feltüntetésével ugyancsak be kell róla küldeni. Itt kell megemlíteni, hogy a bt. ügyvezetőjének biztosítási kötelezettsége társas vállalkozóként 2012. január 1-jétől nem a gazdasági tevékenység, illetve az ügyvezetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...esetében nema munkaidő, hanem a kereset összege határozza meg a megszerzett szolgálati időmértékét. Amennyiben ugyanis a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete,jövedelme nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A járulékfizetésifelső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptáriévben, akkor a járulékfizetési felső határt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri a g) pontban említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapulvételével egyidejűleg fennálló kétbiztosítási jogviszonyról van szó. Törvényi rendelkezés szerint az egyidejűleg fennálló többbiztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget, a táppénzre valójogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre kötelezett vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Megbízás alapján munkát végző személy ellátásai

Kérdés: Jogosult-e táppénzre, illetve gyermekápolási táppénzre a megbízási szerződés keretében munkát végző személy? A megbízási szerződés adott feladat elvégzésére szól, tehát a munkaidő kötetlen, és szabadság ebben a jogviszonyban nem jár.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan állapíthatja meg az orvos, amelyet az érintett ellát, és legfeljebb 5 napra visszamenőleg.Megbízásról van szó, tehát a biztosítási kötelezettség előzőekben említett szabályok szerinti elbírálására havi rendszerességgel történő kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az rszj-ben részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását a járulékszabályok nem preferálják, így a biztosítási kötelezettséget eredményező munkavégzése – pl. a heti 30 órás munkaviszonya – alapján elért járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.