Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...szociális rendszere, vagy ennek hatálya alá nem tartozik az érintett munkavállaló, akkor az általános szabályok szerint áll fenn a biztosítási kötelezettsége, és meg kell utána fizetni a társadalombiztosítással összefüggő közterheket.A magyar jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése értelmében a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulék-alapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Izraeli állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...részére. Az Mt. által megalapozott munkaviszony jelenleg a legerősebb foglalkoztatási jogviszony, amely a Tbj-tv. értelmében mindenképpen biztosítási kötelezettséget eredményez akár teljes, akár részmunkaidőben történik a foglalkoztatás. Munkaviszony esetén minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló

Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] ...illetve korhatár előtti ellátásban részesülő személyt) figyelembe kell venni a munkaviszonyból származó munkabérét, hiszen az a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...visszarendezendő a nem valós vállalkozási,megbízási díj után bevallott: – áfakötelezettség (visszaigénylés); – a társadalombiztosítási kötelezettség (visszaigénylés); – egyénijárulék-kötelezettség (visszaigénylés); – egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...visszarendezendő a nem valós vállalkozási,megbízási díj után bevallott:– áfakötelezettség (visszaigénylés),– a társadalombiztosítási kötelezettség (visszaigénylés),– egyénijárulék-kötelezettség (visszaigénylés),– egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Ez alapján tehát nem a minimálbér, hanem annak harminc százaléka az irányadó a biztosítási kötelezettség elbírálásánál. Ez az összeg jelenleg havi 15 900 forint, napi 530 forint. Amennyiben a bedolgozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.