Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...adóztathatóságát az adott egyezmény előírásai szerint kell megállapítani.A tb-kötelezettség meghatározásakor a magyar biztosítási kötelezettséget a fentebb említett nemzetközi egyezmények vagy uniós rendeletek felülírhatják, melyek következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Kiva-alap számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a kisvállalati adó alapjának számítása során a nyugdíjas munkavállalók munkabérét?
Részlet a válaszából: […] ...kell értelmezni, tehát azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyeket ténylegesen járulékfizetés terhel. E körbe pedig csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, és egyben járulékalapot is képező jövedelmek tartoznak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék kerül levonásra.Amennyiben viszont megbízási szerződésről van szó, abban az esetben a biztosítási kötelezettségét a havi megbízási díj összege dönti el. Amennyiben az ebből származó havi jövedelem meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj-tv. 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. A Tbj-tv. 13. §-ának b) pontja úgy szól, hogy a Tbj-tv. rendelkezéseit a nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok szerint bejegyzett munkáltató által foglalkoztatott természetes személyek esetében az illetőség nem bír relevanciával a biztosítási kötelezettség szempontjából, nevezetesen a Tbj-tv. 4. §-ának j) és u) pontjaiban szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ..."külsős" ügyvezető a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjének minősül, és csak akkor esik biztosítási kötelezettség alá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...havi távolléti díjának megfelelő összegben maximalizálja. Tekintve, hogy ezáltal olyan jövedelem kerül kifizetésre, amelyet nem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében elvégzett munkáért kap az érintett személy, hanem az őt ért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok szerint kell az adóelőleg levonását teljesíteni. A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen a munkaviszony megszűnése utáni időszakra – 2012-2013. évekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban álló személyekre irány­adó általános szabályait kell alkalmazni. Ennek következtében ők biztosítási kötelezettség alá esnek – a megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyban állók csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...kell a jövedelmet meghatározni, és az így meghatározott adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem után kell – a biztosítási kötelezettség fennállásától függően – a járulékokat vagy a 27 százalékos ehót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
1
2