Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemre irányadó szabályok szerint kell a személyijövedelem­adó-előleg levonását teljesíteni.A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen az elmaradt jövedelem késedelmi kamata nem számít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Kártérítés késedelmi kamatának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok szerint kell az adóelőleg levonását teljesíteni. A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen az elmaradt jövedelem és annak késedelmi kamata nem számítanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] Sajnos az ítélet nem áll rendelkezésünkre, így a pontosjogszabályi hivatkozásokra csak következtetni tudunk.Az elmaradt bér esetében nyilvánvalóan az Mt. 88. § (2)bekezdésében meghatározott bérről van szó. Nevezett jogszabályi hely szerintmegszüntetheti a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetési kötelezettséget abiztosítási jogviszony és a jövedelem szoros kapcsolata alapozza meg, márpediga kamat nem tekinthető a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapjánmegszerzett jövedelemnek. Ezért utána sem a foglalkoztatónak, sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Munkaügyi bíróság ítélete alapján fizetett összegek közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaügyi bíróság jogerős ítélete alapján kifizetendő alábbi összegeket?
Részlet a válaszából: […] ...mint keresetpótló járadék – bérnek minősül, amiazt jelenti, hogy az öszszevont adóalap része, belőle adóelőleget kell vonni. Mivel biztosítási kötelezettség nem áll fenn, e juttatásután sem járulékot, hanem 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...gyakran hangsúlyozni, hogy járulékfizetési kötelezettség (legyen szó akár társadalombiztosítási, akár egyéni járulékról) csak a biztosítási kötelezettséggel járó és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kamat kifizetésére nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.