Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek [Tbj-tv. 4. § j) és u) pontjai]. Azonban annak ellenére, hogy mindannyian külföldi illetőségűnek minősülnek, a társadalombiztosítási kötelezettségeik és jogosultságaik nem azonosak. A Tbj-tv. 2012. január 1-jét megelőzően érvényben volt szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Gépjárművezetők megbízási jogviszonya

Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...eléri a (tárgyhónapot megelőző hónap elsőnapján érvényes) minimálbér 30 százalékát, illetve annak harmincadrészét. Azérintett biztosítási kötelezettségének elbírálása tehát egyszerű osztássaltörténik: a jövedelmet (amit az Szja-tv. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai

Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
Részlet a válaszából: […] Az első esetben megbízási jogviszonyban álló személyről vanszó, akinek e tevékenységéből származó, járulékalapot képező (adóelőlegszámításánál figyelembe veendő) havi jövedelme nem éri el a minimálbért, tehátnem terjed ki rá a biztosítás. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Francia állampolgárságú ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...más tagállamában munkaviszonnyal rendelkezik – és erről az E101-es igazolást is bemutatja –, Magyarországon a megbízási jogviszonyábanbiztosítási kötelezettség alá nem tartozik. Ez esetben – tekintve, hogy aTbj-tv. szerint belföldinek minősül, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...[Tbj-tv. 4. § j)pontja]. A vélhetőleg e jogszabályhely alapján külföldinek minősülő tajvaniállampolgárságú ügyvezető tagra a biztosítási kötelezettség nem terjedt ki,melynek következtében a jövedelme után a társadalombiztosítási járulékotteljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes minimálbér 30 százalékát eléri.[Ez alatt az összeghatár alatt a Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pontja alapján nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, és az említett jövedelem után az Eho-tv. 3. §-a értelmében 11 százalék egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...A megbízási jogviszonyban álló személy után járulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha e jogviszonya alapján rá a biztosítási kötelezettség kiterjed. A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerint megbízási jogviszonyában – melyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...gyakran hangsúlyozni, hogy járulékfizetési kötelezettség (legyen szó akár társadalombiztosítási, akár egyéni járulékról) csak a biztosítási kötelezettséggel járó és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kamat kifizetésére nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.