Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében első lépésként az érintettek biztosítási kötelezettségét kell áttekintenünk.A munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása – a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni járulékokat. A járulékfizetési felső határt évente január1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsőhatárt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...összegét -,azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felsőhatárig kell megfizetni.Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptáriév teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt abiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri a g) pontban említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...előírt határidőig megfizeti.A továbbiakban ismerjük meg a társadalombiztosítássalösszefüggő terheket.Az egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettség (tehát avállalkozói igazolvány kiváltásának) kezdete napjától, annak megszűnése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes minimálbér 30 százalékát eléri.[Ez alatt az összeghatár alatt a Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pontja alapján nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, és az említett jövedelem után az Eho-tv. 3. §-a értelmében 11 százalék egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre kötelezett vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Segítő családtag ellátásai

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, és hogyan válhat ellátásokra jogosulttá az a segítő családtag, aki édesapja vállalkozásában működik közre havi 10 000 forint jövedelem ellenében? Munkaviszonyban álló férje után jogosult-e szülés esetén valamilyen ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmében a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...tovább folytatja.Az előző bekezdés rendelkezése arra az egyéni vállalkozóra is vonatkozik, akinek e tevékenysége megszüntetése miatt a biztosítási kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.