Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében első lépésként az érintettek biztosítási kötelezettségét kell áttekintenünk.A munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása – a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...sem keletkeztet,– munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében végez munkát a társaságban, és a vele kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek ennek megfelelően kerülnek megállapításra, és végül– társas vállalkozóként veszi ki részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lehet a munkaviszonyából CSED-re, és ha igen, akkor melyik jogviszonyában kell benyújtani az igénylést az édesanyának az alábbi esetben?
Az igénylő 2014. március 1-jétől 2016. november 1-jéig főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de 2014. április 1-jétől nem volt járulékfizetési kötelezettsége, mert 2014. április 1-jétől 2014. október 4-ig táppénzben részesült, első gyermeke születésétől, 2014. október 5-től 2015. március 21-ig CSED-et, 2015. március 22-től, 2016. október 5-ig GYED-et kapott, és 2016. október 6-tól jelenleg is GYES-ben részesül, 2016. november 2-től munkaviszonyt létesített, ezért egyéni vállalkozását 36 órát elérő munkaviszony mellett folytatja. A?dolgozó 2017. január 2-től február 11-ig táppénzen volt, 2017. február 12-én megszületett második gyermeke, de a munkaviszonyából a CSED megállapítására irányuló kérelmét elutasították. Amennyiben semmilyen módon nem jogosult CSED-re, akkor milyen ellátást igényelhet?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához a biztosítási kötelezettségeket kell megérteni.Nem vitás, hogy a munkavállaló 2016. november 2-ától jelenleg is a munkaviszonya alapján biztosított. Egyéni vállalkozóként 2014. március 1-jétől jelenleg is biztosított. A Tbj-tv. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Szülés a biztosítás megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
Részlet a válaszából: […] ...alatt is szülhet, amennyiben az egyéb jogosultsági feltételekkel rendelkezik, és lemond a GYES-ről. A járadék folyósítása alatt pedig a biztosítási kötelezettség fennáll, és ebben az esetben – amennyiben az egyéb feltételek megvannak – a csecsemőgondozási díj, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...időket a nyugdíjjogszabályok tételesen felsorolják. A tételes felsorolás azonban nem tartalmazza azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló személy szolgálati idő vagy nyugellátásra jogosító szolgálati idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni járulékokat. A járulékfizetési felső határt évente január1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsőhatárt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...összegét -,azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felsőhatárig kell megfizetni.Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptáriév teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt abiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri a g) pontban említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...előírt határidőig megfizeti.A továbbiakban ismerjük meg a társadalombiztosítássalösszefüggő terheket.Az egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettség (tehát avállalkozói igazolvány kiváltásának) kezdete napjától, annak megszűnése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

GYES-en lévő beltag járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimumjárulékokat egy 2005-ben alakult betéti társaság beltagja után, aki az alakuláskor GYES-en volt, és azóta is folyamatosan részesül az ellátásban?
Részlet a válaszából: […] ...minden esetben vélelmezhető.A Tbj-tv. 10. § (2) bekezdése értelmében a betéti társaságtársas vállalkozónak minősülő tagja biztosítási kötelezettsége a személyesközreműködési kötelezettsége tartama alatt áll fenn.A főfoglalkozású (többes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.
1
2