44 cikk rendezése:
11. cikk / 44 Olasz vendégművész megbízási díjának közterhei
Kérdés: Választható az ekho szerinti adózás a minimálbér időarányos része feletti összegre egy olasz állampolgárságú vendégművész számára, akivel havi nyolc, Magyarországon tartandó koncertre kötöttek megbízási szerződést a 2013. február közepétől július végéig tartó időszakra? A művész Olaszországban nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal. A foglalkoztató igényelt taj-kártyát és adóazonosító jelet, valamint a művészt bejelentették a 13T1041-es nyomtatványon. Milyen közterheket kell megfizetni a megbízási díj után?
12. cikk / 44 Magyar állampolgár malajziai megbízási jogviszonya
Kérdés: Hol kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve melyik országban, és milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a Magyarországon biztosítási jogviszonyban lévő magyar állampolgárnak, aki megbízás keretében Malajziában is munkát végez egy malajziai cég telephelyén? A magyar állampolgár Malajziában nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik kint, a megbízónak nincs semmilyen fióktelepe vagy leányvállalata Magyarországon, az éves megbízási díj pedig meghaladja a 10 000 USD-t. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a munkavégzés részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
13. cikk / 44 Hallgatói munkadíj
Kérdés:
Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?
14. cikk / 44 "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély járulékai
Kérdés: Helyesen jár el az a nyelvoktatási tevékenységet végző, "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély, aki magánszemély ügyfelei számára számlát bocsát ki az oktatásról, és a számlázott összeg 90 százalékának megfelelő adóalap után megfizeti a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót? Az érintett magánszemély máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal, egyetlen bevételi forrása a nyelvoktatásból származik, amely eléri a minimálbér 30 százalékát, és nem tételesen számol el a költségeivel.
15. cikk / 44 PhD-ösztöndíjas megbízott közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az állami PhD-ösztöndíjban részesülő magánszemély megbízási díját? Hogyan változik a helyzet, ha időközben az egyetemmel is köt megbízási szerződést?
16. cikk / 44 Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei
Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
17. cikk / 44 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
18. cikk / 44 Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
19. cikk / 44 Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása
Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
20. cikk / 44 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?