Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...a helyzet akkor állhat elő, ha egy hosszabb időre kiküldött munkavállaló esetében az adóztatás joga átkerül a külföldi országhoz, a biztosítási kötelezettség azonban Magyarországon marad.(Kéziratzárás: 2023. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása

Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
Részlet a válaszából: […] ...– a munkavégzés helyén válik biztosítottá az amerikai és a magyar munkáltatója vonatkozásában is.Az egyezmény kizárólag a biztosítási kötelezettséggel, a járulékfizetéssel, illetve a társadalombiztosítási nyugellátásokkal foglalkozik.Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...alsó határ) figyelemmel kell megfizetni.A járulékalap tehát havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,b) a biztosítási jogviszony a 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Vállalkozását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2015. június 20-tól 2015. július 7-ig keresőképtelen állományban volt, és a vállalkozását 2015. június 24-től szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...kisadózó vállalkozásokra vonatkozó szabályokat a Kata-tv. tartalmazza, amely egyértelműen rendelkezik a közteherfizetésről, a biztosítási kötelezettségre vonatkozó szabályokról, valamint az ellátásokra való jogosultságról is.A törvény értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Társadalombiztosítási kifizetőhely

Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...díj, baleseti táppénz egy százaléka költségtérítés címén illeti meg.A társadalombiztosítási kifizetőhely feladatai:– a biztosítási kötelezettség és a folyamatos biztosítási idő elbírálása, nyilvántartása,– az egészségbiztosítás pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...nézzük meg a biztosítási kötelezettséget. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig áll fenn, figyelemmel a 228/1996. Korm. rendeletben foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...tag esetében 2 százalék.A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétőldecember 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsőhatárt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Szuperbruttósítás társadalombiztosítási ellátások esetén

Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...fedezetéről szólótörvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapítottösszeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyihozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.
1
2