10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Ellátások második gyermek születésekor
Kérdés: Érdemes fellebbeznie, és ha igen, milyen indokkal annak az édesanyának, akinek a 2017. október 2-án született második gyermekére tekintettel igényelt csecsemőgondozási-díj-igényét elutasították? Az édesanya korábban szabadfoglalkozású megbízási szerződéses jogviszonyban állt 2015. július 31-ig, 2015. augusztus 3-tól táppénzben, majd azt követően első gyermeke születésére tekintettel terhességi--gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesült. A korábbi foglalkoztató tájékoztatása szerint rendelkezésre áll egy 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolvány, amely igazolja, hogy szükséges a munkavállaló táppénzes állományba vétele, de egy adminisztratív tévedés miatt a táppénz kezdő időpontja csak 2015. augusz-tus?3-a hétfő, pedig már 2015. július 24-től jogosult lehetett volna az ellátásra.
2. cikk / 10 1959-ben született nő hiányzó jogosultsági ideje
Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?
3. cikk / 10 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
4. cikk / 10 Angliából hazatért kismama ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásokra jogosult az a kismama, aki három évig Angliában dolgozott bejelentett biztosítottként, majd munkaviszonyát megszüntetve 2010 októberében kilenc hónapos terhesen hazajött, a hazajövetelét követő napon vállalkozói tevékenysége kezdését bejelentette a hatóságoknak, és kérte az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítását is, és két hét múlva megszületett az első gyermeke?
5. cikk / 10 Szülés GYED, GYES ideje alatt, a határozott idejű szerződés lejárta után
Kérdés: A jelenlegi jogszabályok alapján 2010-ben vagy 2011-ben, a GYED vagy a GYES folyósítása alatt történő szülés esetén mely esetben lesz jogosult újabb terhességi-gyermekágyi segély, GYED folyósítására az a 2008. január 2-ától biztosított nő, akinek határozott idejű szerződése 2009. április 30-án lejár? Az első szülés várható időpontja 2008. szeptember 20. Terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra is jogosult az illető, mert mindkét ellátásra való jogosultsága a biztosítása fennállása alatt kezdődött, és a jogosultsághoz szükséges további feltételekkel rendelkezik. Jogosult lesz-e az említett pénzbeli ellátásokra, ha a második szülés az álláskeresési támogatás folyósítása alatt történik, vagy jogosultságot csak abban az esetben szerez, ha újból munkaviszonyt létesít legalább 180 napra?
6. cikk / 10 Őstermelő járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Egy 4 év óta folyamatosan biztosított, szülés előtt álló nő közszolgálati jogviszonya 2007. december 31-én megszűnik, új szerződést nem köt vele az önkormányzat. Jogosult lesz-e táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, ha 2008. január 1-jétől őstermelői tevékenységet folytat? Ebben az esetben a kezdés évében a minimálbér után minden járulékot meg kell fizetnie? Meg kell-e fizetnie valamennyi járulékot abban az esetben is, ha 2008-ban a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, és 2009-ben vállalja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést?
7. cikk / 10 Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban
Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
8. cikk / 10 Külföldön élő magyar állampolgár szülése
Kérdés: Jár-e valamilyen ellátás a Magyarországon történő szülés után annak a nőnek, aki Németországba ment férjhez, ott él és dolgozik, de megtartotta magyar állampolgárságát, és előreláthatóan 2006 januárjában fog szülni?
9. cikk / 10 Szüléshez kapcsolódó ellátások vállalkozói igazolvány visszaadása után
Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó 2003. március 20-án szült. A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd gyermekgondozási díjat folyósítottak részére. 2003. április 1-jén vállalkozói igazolványát visszaadta. (Vállalkozói tevékenysége 2000-ben kezdődött, és a szülésig fizette is a járulékokat.) Az anya 2005. február 28-án ismét szült. A szülést követően milyen pénzbeli ellátásokra lesz jogosult?
10. cikk / 10 Szüléssel összefüggő ellátások több megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Több cégnél megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott nyelvtanár várhatóan 2005 tavaszán fog szülni. Milyen ellátásokra lesz jogosult, és hol történik az ellátás számfejtése, illetve kinek kell benyújtani az igénylést?
