13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Nyugdíjas közalkalmazott munkavállalása
Kérdés: Helyesen értelmezi az új Tbj-tv.-t egy közalkalmazott, amikor úgy véli, hogy attól függetlenül, hogy közalkalmazotti jogviszonyában dolgozik, a nyugellátása 2020. július 1-jétől ismét jár, tekintettel arra, hogy megszűnik a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettsége, és értelemszerűen a kereseti korlátja is?
2. cikk / 13 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
3. cikk / 13 Vezető beosztású munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Valóban eltörlik azt a jogosultsági szabályozást, hogy nyugdíjazás esetén a munka-viszonyt meg kell szüntetni? Alkalmazható a jogviszony fenntartása egy 2018. szeptember hóban nyugdíjba vonuló, vezető beosztású munkavállaló esetében, aki a nyugdíjazása után tovább fog dolgozni jelenlegi munkáltatójánál?
4. cikk / 13 Kata összege nyugdíj folyósításának szüneteltetése alatt
Kérdés: 25 ezer vagy 50 ezer forint összegű tételes adó megfizetésére kötelezett egy öregségi nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki közszolgálati jogviszonyban is dolgozik, és emiatt a nyugdíj folyósítása szünetel?
5. cikk / 13 Közalkalmazott nyugdíjazása
Kérdés: Kérheti a nyugdíja megállapítását 2017. december 31-től, azaz vasárnaptól az a közalkalmazott, aki 2017. július 25-én jogosulttá vált a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára, munkaviszonya 2017. december 30. napján felmentéssel szűnik meg, és 2017. május 1-jétől 2017. december 30-ig a felmentési idejét tölti, amelyre távolléti díj illeti meg? Jogosult lesz a 2018. évben járó nyugdíjemelésre ebben az esetben? Mi a legkorábbi időpont, amikor érdemes beadni a nyugdíjazás iránti kérelmet? Jogosult lehet esetleg korábbi időponttól az ellátásra az igénylő, tekintettel arra, hogy a jogosultsági idővel már rendelkezik? Mi az a távolléti díj, és mennyivel kevesebb az összege, mint a munkabér?
6. cikk / 13 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
7. cikk / 13 Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása
Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
8. cikk / 13 1952-ben született vállalkozó
Kérdés: Dolgozhat tovább egyéni vállalkozóként a nyugdíj megállapítása után az az 1952. május 12-én született, 42 év munkaviszonnyal rendelkező vállalkozó, aki jelenleg szünetelteti a tevékenységét, mert nyugellátás iránti kérelmet adott be? A vállalkozó a nyugellátás igénylése előtt közalkalmazotti jogviszonya mellett folytatta a tevékenységét.
9. cikk / 13 Szolgálati idő
Kérdés: Hogyan tud szolgálati időt szerezni az a magánszemély, aki 2012. július 18-ig GYES-en volt, munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya jelenleg nincs, magánszállást üzemeltet, amely alapján tételes átalányadót és ehót fizet?
10. cikk / 13 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?