Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége körében indokolt a munkavállalót tájékoztatnia annak érdekében, hogy a szünetelésből fakadó esetleges társadalombiztosítási kötelezettségeit teljesíthesse.Visszatérve az igazolatlan hiányzás lehetséges munkajogi jogkövetkezményeire, azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontjai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...ez alapján már egyébként is társas vállalkozóvá vált. A végelszámolás befejezéséig a beltag még mindig tagja a társaságnak, egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, tehát – pusztán a vezető tisztségviselői tevékenysége miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Ellátások külföldi szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra való jogosultság elbírálásához elsősorban nézzük meg a biztosítási kötelezettséget. Nem vitás, hogy a dolgozó biztosítása 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig szünetelt, és tekintettel arra, hogy a munka felvételére 2016. április 1-jével nem jött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...– a fentiekben említett furcsa jogszabály alapján – társas vállalkozónak minősül, amely a nyugdíjazás kezdőnapjától nem minősül biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak, tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugdíjas társas vállalkozó már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes ezt megbízási szerződéssel vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban végezni, hiszen ebben az esetben csak akkor keletkezik biztosítási kötelezettség, ha az e tevékenységből származó jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát.Más a helyzet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek [Tbj-tv. 4. § j) és u) pontjai]. Azonban annak ellenére, hogy mindannyian külföldi illetőségűnek minősülnek, a társadalombiztosítási kötelezettségeik és jogosultságaik nem azonosak. A Tbj-tv. 2012. január 1-jét megelőzően érvényben volt szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés:

Teljes szolgálati időt fog szerezni az az egyéni vállalkozó, aki 2013. január 1-jétől a kis­adózó vállalkozások tételes adóját választja, és kis­adózóként a hivatalos jövedelme csak 81 300 forint lesz?

Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében, ha a biztosítottnak a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), valamint g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve az Mt. értelmében teljes munkaidőben, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Ügyvezető megbízási díjának közterhei

Kérdés: Kell-e munkaerő-piaci, illetve pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni az ügyvezetői tevékenység ellátásáért kifizetett megbízási díj után abban az esetben, ha az ügyvezető ugyanannál a cégnél munkaviszony keretében a gazdasági igazgatói tevékenységet is ellátja? A megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmében,ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyalrendelkezik, az egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettséggel járó továbbijogviszonya – esetünkben ez az ügyvezetői megbízás – alapján nem köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló egyéb jogviszony keretébenmunkát végzők: A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkátvégző személyek biztosítási kötelezettségének elbírálásával kapcsolatban aTbj-tv. 9. §-a a következő rendelkezést tartalmazza: "9. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
1
2