51 cikk rendezése:
1. cikk / 51 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 51 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
3. cikk / 51 Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője
Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
4. cikk / 51 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
5. cikk / 51 Egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Mi az oka annak az ellentmondásnak, hogy a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó lényegében nem fizet járulékot, ha nem számol el kivétet, ezzel szemben az átalányadózó, 40 százalékos költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozó szintén heti 36 órás munkaviszony mellett akár a minimálbérnél magasabb összeg után is köteles megfizetni a járulékokat?
6. cikk / 51 Kft.-tag megbízási díja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
7. cikk / 51 Aktív korúak ellátásában részesülő családtag foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathatja ideiglenesen segítő családtagként a jelenleg aktív korúak jövedelempótló támogatásában részesülő lányát egy egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy jövedelmet semmilyen formában nem fizet a számára?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
8. cikk / 51 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
9. cikk / 51 Mezőgazdasági őstermelő járulékai
Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
10. cikk / 51 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
