Felhasználási szerződés

Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból – a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló – 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
Részlet a válaszából: […] ...jogok felhasználásának az ellenértéke nem képez járulékalapot, és felhasználási szerződés esetén csak abban az esetben vizsgálható a biztosítási kötelezettség – mégpedig a megbízásra vonatkozó szabályok szerint –, amennyiben a személy munkavégzésére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...elvként rögzíti, hogy a járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint – a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
Részlet a válaszából: […] ...mígb) 2020. június 30-át követő napjaira a Tbj-tv. szabályait kell alkalmazni, és e törvény szerint kell teljesíteni a társadalombiztosítási kötelezettséget.Választott tisztségviselőről van szó, akinek biztosítási kötelezettségét 2019. szeptember 1. és 2020...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Az új szabályozás alapján a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszony nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget. A szabályozás egyértelműen csak a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyeket mentesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető

Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...az a tény, hogy az említett ügyvezető tulajdonos tag, avagy "külsős" személy.Abban az esetben, ha az ügyvezető nem tagja a társaságnak, a biztosítási kötelezettségét a megbízásra vonatkozó szabályok [Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pontjában foglaltak] szerint kell elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazotti jogviszonyból, sem pedig a munkaviszonyból származó jövedelmét nem kell figyelembe venni. Ez utóbbit azért nem, mert nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származik, míg a közalkalmazotti bérét a 83/B. § (2) bekezdésének erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Mezőgazdasági őstermelő számlája

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a számlát befogadónak abban az esetben, ha egy mezőgazdasági őstermelő állított ki számlát talajmunkák végzéséről egy másik mezőgazdasági őstermelő részére? Bevételként kell elszámolni a számla összegét a szolgáltatást végző őstermelőnél?
Részlet a válaszából: […] ...ún. vállalkozási jellegű jogviszony keletkezett.Így a kifizetőnek az említett jogszabályi helyben foglaltak szerint el kell bírálni a biztosítási kötelezettséget.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozási díjból származó havi jövedelem eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Nyugdíjas munkavállaló napidíja

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni a saját jogú nyugdíjas munkavállaló külföldi napidíjából? Változnak a közterhek abban az esetben, ha a munkavállaló a kiküldő kft. tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyre már nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, így a munkaviszonyára – de csakis arra – tekintettel mentesül a korábban fizetendő 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Nyugdíjas választott tisztségviselő tiszteletdíja

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni a járulékokat egy részvénytársaság öregségi nyugdíjban részesülő elnökségi tagjának havi tiszteletdíjából 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...azaz ha a tiszteletdíjból származó havi adóköteles jövedelme eléri a minimálbér (149 ezer forint) 30 százalékát, akkor fennáll a biztosítási kötelezettsége, tehát biztosítottként be kell őt jelenteni, és jövedelmét (a személyi jövedelemadó mellett) 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Nyugdíj utólagos korrigálása

Kérdés: Megnöveli a nyugdíj számításának alapját a 2004. június 16. és 2006 októbere közötti munkabér abban az esetben, ha egy megválasztott, aktív polgármester 2004. június 16-án, 60 éves korában nyugdíjba vonult, és nyugdíjasként 2006 októberéig – az új polgármester megválasztásáig?- folyamatosan dolgozott? A munkabérből nyugdíjjárulék nem került levonásra, de az önkormányzat minden jelentési és fizetési kötelezettséget teljesített vele kapcsolatban. Amennyiben megnöveli a nyugdíjalapot ennek az időszaknak a keresete, utólag érvényesíthető ez a nyugdíj összegében?
Részlet a válaszából: […] ...és 2006. augusztus 31-e közötti időtartamban a foglalkoztatónak csak az általa foglalkoztatott biztosított után, és a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem alapján kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.
1
2
3
6