Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Teljes hónapra vagy csak az adott naptári napokra kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozását szüneteltető egyéni vállalkozó hónap közben kezdi a szüneteltetést, illetve nem a hónap első napjától folytatja ismét a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulékot az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, vagy a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében első lépésként az érintettek biztosítási kötelezettségét kell áttekintenünk.A munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása – a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazotti jogviszonyból, sem pedig a munkaviszonyból származó jövedelmét nem kell figyelembe venni. Ez utóbbit azért nem, mert nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származik, míg a közalkalmazotti bérét a 83/B. § (2) bekezdésének erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége körében indokolt a munkavállalót tájékoztatnia annak érdekében, hogy a szünetelésből fakadó esetleges társadalombiztosítási kötelezettségeit teljesíthesse.Visszatérve az igazolatlan hiányzás lehetséges munkajogi jogkövetkezményeire, azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontjai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...sem keletkeztet,– munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében végez munkát a társaságban, és a vele kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek ennek megfelelően kerülnek megállapításra, és végül– társas vállalkozóként veszi ki részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Mikortól köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a volt hallgató a hallgatói jogviszony megszűnése után abban az esetben, ha az egyetemi tanulmányai alatt nem érvényesíttette a diákigazolványát? Van valamilyen eltérés azokra a hallgatókra vonatkozóan, akik érvényes diákigazolvánnyal rendelkeztek?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg az egyéb jogcímen keletkező jogosultságra előírt [Tbj-tv. 16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Kisadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Valóban a szünetelés első napjától be kell jelentenie a 'T1011-es nyomtatványon az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét egy kisadózó egyéni vállalkozásnak, amely hó közben határozta el a vállalkozás szüneteltetését, és a kis­adózókra vonatkozó szabályok alapján erre a teljes hónapra megfizette az 50 ezer forintos tételes adót? Egy tájékoztatás szerint így kell eljárni, azaz a szüneteltetés első hónapjában kétszeresen kell megfizetni a közterhet.
Részlet a válaszából: […] ...alatt.Talán ez az előírás okozta a kérdésben említett, nyilvánvaló félreértésen alapuló tájékoztatást. A főállású kis­­adózó biztosítási kötelezettségével kapcsolatos szabályokat ugyanis nem a Tbj-tv.-ben, hanem a Kata-tv.-ben találhatjuk.Az említett jogszabály 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban álló személyekre irány­adó általános szabályait kell alkalmazni. Ennek következtében ők biztosítási kötelezettség alá esnek – a megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyban állók csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Egészségügyi szolgáltatás tanulói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Meddig veheti igénybe térítésmentesen az egészségügyi szolgáltatást a tanulói jogviszony megszűnése után egy nappali tagozatos középiskolai tanuló? Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.
1
2