17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 GYES-ben részesülő munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Kérnie kell a GYES lejárat előtti megszüntetését annak a nagyszülőnek, akinek az unokája 2019. november 18-án tölti be a 3. életévét, de már november 1-jétől igénybe kívánja venni a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó öregségi nyugdíjat? Mikor kell megszüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben?
2. cikk / 17 Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése
Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
3. cikk / 17 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
4. cikk / 17 Jogosultság öregségi nyugdíjra
Kérdés: Valóban igaz, hogy 2018 júliusától már nem kell megszüntetni a munkaviszonyt annak érdekében, hogy a magánszemély jogosult legyen öregségi nyugdíjra?
5. cikk / 17 Vezető beosztású munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Valóban eltörlik azt a jogosultsági szabályozást, hogy nyugdíjazás esetén a munka-viszonyt meg kell szüntetni? Alkalmazható a jogviszony fenntartása egy 2018. szeptember hóban nyugdíjba vonuló, vezető beosztású munkavállaló esetében, aki a nyugdíjazása után tovább fog dolgozni jelenlegi munkáltatójánál?
6. cikk / 17 Nyugdíjazás megbízási jogviszony fennállása alatt
Kérdés: Milyen hatással lehet a foglalkoztatott 2018. április 15-ei nyugdíjazására a 2017. december 1-jétől 2018. június 30-ig fennálló megbízási jogviszony abban az esetben, ha a megbízási díj a projekt végén, egy összegben kerül kifizetésre olyan magas összegben, amely bizonyosan biztosítási jogviszonyt eredményez? Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
7. cikk / 17 Közalkalmazott nyugdíjazása
Kérdés: Kérheti a nyugdíja megállapítását 2017. december 31-től, azaz vasárnaptól az a közalkalmazott, aki 2017. július 25-én jogosulttá vált a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára, munkaviszonya 2017. december 30. napján felmentéssel szűnik meg, és 2017. május 1-jétől 2017. december 30-ig a felmentési idejét tölti, amelyre távolléti díj illeti meg? Jogosult lesz a 2018. évben járó nyugdíjemelésre ebben az esetben? Mi a legkorábbi időpont, amikor érdemes beadni a nyugdíjazás iránti kérelmet? Jogosult lehet esetleg korábbi időponttól az ellátásra az igénylő, tekintettel arra, hogy a jogosultsági idővel már rendelkezik? Mi az a távolléti díj, és mennyivel kevesebb az összege, mint a munkabér?
8. cikk / 17 Megbízási jogviszony megszüntetése nyugdíjazás esetén
Kérdés: Jelenthet gondot a nyugellátás megállapítása során, illetve a későbbiekben az érvényes, folyamatban lévő és a kifizetéskor biztosítási kötelezettséget eredményező megbízási szerződés? A munkaviszony megszüntetése egyértelmű, a megbízási jogviszony esetében alkalmazandó eljárás azonban nem.
9. cikk / 17 Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt
Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
10. cikk / 17 Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása
Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.