Egyszemélyes kft. tulajdonosának közterhei

Kérdés: Létezik olyan megoldás, amely alapján mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg GYED-ben részesül, így nem kell közterheket fizetnie, a GYED-jogosultság azonban 2022. május 15-től megszűnik? A munkavállalónak nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a cég viszont nem működik, semmilyen bevétele nincs.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, a kft. ügyvezetője ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, ami alapján társas vállalkozónak minősül. Jövedelemben tehát nem részesül, és mivel a GYED tartama alatt mentesül a minimálisadó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...szociális rendszere, vagy ennek hatálya alá nem tartozik az érintett munkavállaló, akkor az általános szabályok szerint áll fenn a biztosítási kötelezettsége, és meg kell utána fizetni a társadalombiztosítással összefüggő közterheket.A magyar jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér 18-szorosát.A 2019. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezések szerint öregségi nyugdíjas munkavállalóként meg-szűnik a biztosítási kötelezettsége, tehát a kft.-ben fennálló munkaviszonya a továbbiakban sem szociális-hozzájárulásiadó-, sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Diákszövetkezetben munka-viszonyban álló egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a havi minimálisadó- és járulék-fizetési kötelezettség alól az a fiatal egyéni vállalkozó, aki egy diákszövetkezetben, amelynek tagja, áll heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...ha "heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is" áll.Az idézett jogszabályi helyek nem említik a mentesség feltételeként a biztosítási kötelezettség fennállását, ami egyébként munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén szinte minden esetben evidencia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszonyon vagy vállalkozási jellegű jogviszonyon alapul [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés]. Az öregségi nyugdíjas tag biztosítási kötelezettség alóli mentessége miatt, a természetes személy tekintetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...helye szerinti tagállam joghatósága alá, ennek következtében a külföldi magánszemély után jelenleg már Magyarországon kell a társadalombiztosítási kötelezettségeket teljesíteni. Amennyiben elfogadjuk, hogy a külföldi személy a magyar cég ügyvezetését továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...a céget az általános foglalkoztatói-kifizetői kötelezettségek alól. Ez pedig azt jelenti, hogy az adókötelezettségeket és a társadalombiztosítási kötelezettségeket is minden külföldi magánszemély esetében külön-külön kell megállapítani és teljesíteni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót megfizetnie. Ez esetben a magánszemély illetősége közömbös.A díjazottak és az egyesület között nem jön létre biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony, ezért esetükben járulékfizetési kötelezettség nem merülhet fel. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Nappali tagozatos hallgatók hallgatói jogviszonyának szünetelése

Kérdés: Valóban született olyan törvénymódosítás, amely alapján mentesülnek a biztosítási kötelezettség alól a szövetkezetben végzett munkájuk tekintetében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgatói a hallgatói jogviszony szünetelése alatt? Amennyiben igen, akkor ez a változás érinti az egyetem mellett társas vállalkozói tevékenységet folytató tag járulékfizetési kötelezettségét is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett törvénymódosítás 2015. június 19-én lépett hatályba. Ezt megelőzően – tehát ez év június 18-ig – a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése b) pontjának, és a 2011. évi CLVI. tv. 455. § (2) bekezdése b) pontjának rendelkezései szerint nem terjed ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek [Tbj-tv. 4. § j) és u) pontjai]. Azonban annak ellenére, hogy mindannyian külföldi illetőségűnek minősülnek, a társadalombiztosítási kötelezettségeik és jogosultságaik nem azonosak. A Tbj-tv. 2012. január 1-jét megelőzően érvényben volt szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
1
2
3